A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei - A Balatonmellék palaeontológiája IV.

Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága

1. rész/4. kötet: A Balatonnak és környékének fizikai földrajza

A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geológiája

Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája IV. kötet

Budapest, 1911. Kilián Frigyes, kiadói papírborítóban, könyvtári duplum, a borító széle kopottas, kisebb szakadásokkal, a lapok felső sarka helyenként megtört, egyébként jó állapotban.

Ritka!!

- A balatoni fosszilis fák monografiája: 55 oldal+39 ábra+II. t.(színes)

- A Balatonmelléki pontusi koru rétegek faunája: 74 oldal+7 ábra+III. t.

- Adatok a Balatonmelléki pannoniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez: 192 oldal+12 ábra+III. t.

- Balatonvidéki kecskekörmök és lelőhelyeik: 34 oldal+7 ábra+II. t.

- A Balaton vidékének pleisztocén-korú csiga-és kagyló-faunája: 36 oldal+5 ábra.

- Uj adatok a Balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához és faunájához: 50 oldal+11 ábra+II t.

- Adatok a Somogymegyei Nagyberek geologiai és faunisztikai viszonyainak ismeretéhez: 15 oldal+6 ábra

- A Fejérmegyei Sárrét geologiai multja és jelene: 66 oldal+34 ábra+II. t.

- A mencshelyi édesvizi mészkő faunájáról: 12 oldal

- A Dunántúl keleti részének pleisztoczénkorú puhatestű faunája: 30 oldal+5 ábra

- A Balaton vidékének fosszilis emlősmaradványai: 24 oldal+4 ábra+VI t.

"Ezt a részletes növénytan történeti kifejlődése is igazolja, mert hiszen ismeretes, hogy a varietások, subspeciesek, sőt a fajok megállapítása is, a tudomány fokozatos fejlődésével, illetőleg az egyes növénycsoportok megismerésének intenzitásával hozható kapcsolatba. A fosszilis növények megismerésében pedig még nagyon is a kezdet nehézségeivel küzdünk, még a fajokat, sőt a faj csoportokat sem ismerjük. A kettős elnevezésnél tehát botanikai szempontokból indokolatlan volna tovább menni, más szempontoknak pedig a névben nem kell kifejezést nyerniök, mert ez méginkább megtévesztő volna, a mennyiben a harmadik névvel méginkább eltakarnók azt a valóságot, hogy az illető fosszilis növénymaradványt tulajdonképen nem lehet meghatározni.
Végül még figyelemre kell méltatnunk azt is, hogy a határozottan felismerhető és kifejezhető sajátságok keresésén és figyelembe vételén kívül, meglehetős tág tér van nyitva a fosszilis növénymaradványok meghatározásában, a különleges tapasztalatokra és gyakorlottságra alapított egyéni érzéknek, vagyis a diagnózisok és rajzok alakjában ki nem fejezhető megfigyelési tehetségnek. Erre már NATHORST is megjegyezte (31-23), hogy legjobb a fosszilis növények meghatározásában tőle eltekinteni.
Bármily értékes kalauz legyen is ez az egyéni érzék, a növényfragmentumok hovatartozásának elmés kitalálásában, a fosszilis növényfajok tudományos meghatározását s megnevezését nem lehet csakis erre alapítani, mert ha nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az utóbbit olyan jellemző alaki sajátságokkal indokoljuk, amelyeket minden gyakorlottabb botanikus felismerhet, úgy a leírás, és szóval az illető «faj» csakis arra nézve bírhat újabb meghatározásokban értékkel, a ki az első meghatározást a maga érzéke szerint végezte; vagyis az illető adat a szerző tulajdona, de nem a tudományé. Ha tehát használható meghatározásokat akarunk végezni, úgy ezekben biztos morfológiai sajátságokhoz kell ragaszkodnunk és főleg mindenben arra az alapra kell helyezkednünk, a melyet a botanika a recens növények morfológiai viszonyaira nézve nyújt, mert bizonyos, hogy a természet törvényei a letűnt geológiai korokban is ugyanazok voltak, mint ma.
Ha a meghatározások a jövőben a vizsgálati anyagnak intenzivebb botanikai feldolgozására lesznek alapítva, s a fosszilis flóra ismert alakjai közül mindazok, a melyek kétségtelen értékkel bírnak, külön ki lesznek emelve, illetőleg az értéktelenek ki lesznek selejtezve, úgy remélhető, hogy a föld mai növényzetének fejlődéstörténetére vonatkozó ismereteink is jelentékenyen tisztulni és változni: fognak, s akkor, a mint említem, a növényfajok vándorlása és kihalása kapcsán, bizonyára az egyes geológiai szintekre, az egyes geográfiai komplexumok szerint, jellemző növények is fognak kimutattatni.
Az előzőkben általánosságban leírt tételek, a Balaton környékén előforduló fosszilis növénymaradványoknak a továbbiakban leírt meghatározásával szorosan összefüggenek, abban több helyen igazolásra találnak és érvényre jutnak. Előre bocsátottam ezt a fejezetet azért, hogy az egyes kövületek leírását, az általános fejtegetések közbeiktatása által ne tegyem nehezen áttekinthetővé, és hogy az ismétléseket is lehetőleg kikerüljem. Most pedig áttérek az egyes növénymaradványök ismertetésére, s a kapcsolatos irodalmi adatok revíziójára."