Budapest, 2004. Geopen Kiadó, 509 oldal,kiadói karton kötésben, jó állapotban.
1990 Ft
"Ezekben a feljegyzésekben Szaddam Húszéin nevének csak kezdőbetűi álltak, tehát Sz. H., és OBL felelt meg Oszama bin Ladennek. A jegyzetek elárulják, hogy Rumsfeld azon morfondírozott, vajon „lecsapni Sz. H.-rá, ugyanakkor - nemcsak OBL-re", és megkérte a Pentagon jogtanácsosát, hogy beszéljen Paul Wolfowitzcal Irak „kapcsolatairól OBL-lel". Másnap Bush hadi kabinetjének belső körében Rumsfeld megkérdezte, hogy a terroristatámadások nem kínálnak-e „alkalmat" Irak megtámadására.
Négy nappal később Camp Davidben, egy kimerítő vita során az elnök egyik főtanácsadója sem javasolta Irak megtámadását mint a terrorizmus elleni háború első lépését, még Cheney alelnök sem, aki valószínűleg tudta, hogy Bush merre tart, és kijelentette: „Ha Szaddam felé fordulunk, elveszítjük a jó fickó kedvező pozícióját". Cheney azonban kifejtette komoly aggodalmait Szaddámot illetően, és közölte, hogy egy későbbi időpontban nem zárja ki az ellene fordulást. Colin Powell állhatatosán ellenezte Irak megtámadását a szeptember 11-éré adandó válaszként. Szerinte nem volt igazi kapcsolat Szaddam és az ikertornyok lerombolása között. „A gyorsan formálódó nemzetközi koalíció tagjai sorra leugrálnának a harci szekérről - állapította meg Powell. - Úgy tekinteném, mintha beetették és kifogták volna őket, márpedig ők nem erre vállalkoztak" - közölte kerek perec; elkezdte nyomogatni a féket.
A Fehér Ház stábfőnöke, Andrew H. Card kijelentette, hogy Irak nem lehet a fő, a kezdeti célpont. Tenet szintén azt javasolta, hogy a hadsereg első célpontja Afganisztán, és ne Irak legyen.
Egy eredménylista azt mutatta, hogy 4:0 lett volna Irak elsőként való kiválasztása ellen, és Rumsfeld tartózkodásával akár 4:1. Powell nagyon érdekesnek találta a védelmi miniszter tartózkodását. Mit jelenthet ez? -tűnődött magában. Rumsfeld szokása szerint kérdéseket tett fel, csupa kérdést!, és nem árulta el a saját álláspontját."