Brehm E. Alfréd: Az Északi-sarktól az Egyenlítőig

"Három ízben volt alkalmunk Budapesten Brehm Alfréd-et, az állatok élete vázolásának mesterét, mint népszerű előadót hallani (1879, 1881, 1883 telén) s mindannyiszor elragadott bennünket előadásainak formai tökéletessége, képeinek eleven szépsége, tanulságos összeállítása és szónoki bája. Igyekeztünk is, hogy előadásaiból a Természettudományi Közlöny olvasóinak, az előadásokon tett sovány jegyzetek alapján, lehető bő kivonatot adjunk. Valóban öröm fogott el, midőn az Union német könyvkiadó társaság Brehm-nek nálunk s másutt tartott népszerű előadásaiból az első füzeteket ez előtt mintegy másfél évvel  Vom Nordpol zum Aequator czímen közrebocsátotta, azonnal arra gondolván, hogy e minden tekintetben kiváló dolgozatokat most egész teljességökben megszerezhetjük irodalmunknak. A Természettudományi Társulat titkársága sietett is, hogy a fordítás jogát, a hozzátartozó képeket és mellékleteket könyvkiadó vállalata számára megszerezze, annál inkább, mert azt vélte, hogy e díszes kiállítású és élvezetes olvasmányokat tartalmazó művel kárpótolja Michelet-nek tervbe vett munkáját, melyhez a rajzokat nem sikerült megkapnia. A fordításra kezdetben magam vállalkoztam, mint a ki az említett években ama kivonatokat írtam; de csakhamar beláttam, hogy más kötelességszerű teendőim közepette csak nagy sokára lehetnék vele készen, azért Geöcze Sarolta kisasszonyt kértem fel segítségre, a ki szives volt az inkább néprajzi jellemű előadásokat, nevezetesen a következőket lefordítani: A Nilus sellői, vidéke és népe - Utazás Szibériában - A pogány osztyákok - A puszta nomád pásztora és nyája - Szibériai száműzöttek és telepítvényesek - Kirándulás a Dunán. A többiért magam vagyok felelős. Feladatunk nem volt épen könnyű. Mindamellett azon voltunk, hogy az eredetinek szépségén csorbát nem ejtsünk. Talán jó szolgálatott tettem az olvasóknak, esetleg természetrajzi műnyelvünknek, midőn az előforduló állat-és növényneveket - a mennyire bírtam - a mű végén szótárszerűen összeállítottam, hozzájok téve mintegy magyarázatul a természetrajzi- és azokat a neveket, a melyeket a szerző használ."

Budapest, 1892. Februárius 12.

Paszlavszky József