Budapest, 1991. Árkádia Kiadó, 353 oldal, kiadói papírborítóban, jó állapotban.
600 Ft
"A csendes, visszavonult élet a Bellevue penzióban teljesen megfelelt ennek a letargikus lelkiállapotnak, amelyből a Rónáidtól való válás óta képtelen volt magát kiszabadítani...
Egészen szokatlan volt, szinte bántó a Strand Hotel zajos forgataga. Máshol kellett volna megszáll-nia, gondolta, egy sokkal csendesebb helyen. De persze erre a pár napra már nem lett volna érdemes változtatni. A szobája különben sem volt rossz. Szép erkélye volt, ahonnan az.Akropoliszra lehetett látni. Csak az volt zavaró, hogy az erkély a mellette levő szobákhoz is ugyanúgy tartozott, csak egy kis jelképes rács választotta el a szomszédos erkélytől.
Akárki egyetlen lépéssel átléphetett volna ide.
Catherine éjszakára mindenesetre gondosan bezárta az erkélyajtót, de reggel, ahogy felébredt, azonnal kiment, és gyönyörködött a szép kilátásban.
Az Akropolisz innen nézve pontosan olyan volt, mint a prospektusokon, még az ég kéksége és az előtérben néhány hatalmas pálmafa is giccsszerűen hatásossá tette a kilátást.
A szomszédos erkélyre most kijött egy fiatalember dressing-gownban, még fésületlenül, és barátságosan rámosolygott, mint aki a következő pillanatban már beszélgetni is kezd. Feltűnően csinos fiatal fickó volt, legfeljebb huszonöt éves.
Catherine azonnal visszavonult a szobájába, és becsukta az ajtót. Semmi kétsége sem volt afelől, hogy a fiatalembernek mi a foglalkozása... Elég hasonlót látott Monte-Carlóban, az egész Riviérán hemzsegtek ezek, könnyű kézzel szórták a pénzt a rulettasztaloknál, amit öregedő nők bedroomjaiban szereztek. Persze ez a fiatalember tévedett, ha azt hitte, hogy ez is afféle hervadó szépasszony, aki...
De Catherine volt az, aki tévedett. A falak vékonyak voltak és hallhatta, ahogy a fiú telefonál. Amerikai volt. A gigoló szakmát pedig leginkább az olaszok és görögök kultiválják. Később a girl-friend-je is eljött, egy csinos kis fiatal nőcske, ő is látható volt egy pillanatra az erkélyen.
Catherine gondolatban bocsánatot kért a fiútól, és elhatározta, ha még egyszer véletlenül ugyanakkor lesz az erkélyen, nem csapja be az ajtót olyan udvariatlanul, sőt barátságosan visszamosolyog rá."