Csabai Kálmán - Tóth Mária: Miskolc

"Rákóczi Ferenc 1704-ben Miskolcon adta közre a világ nemzeteihez intézett, Recrudescunt vulnera Inclytae Gentis Hungáriáé kezdetű manifesztumát, az 1848/49-es szabadságharcban pedig hónapokon át volt a város a honvédseregek hadiszállása és ellátója, s innen kerül Szemere Bertalan a Kossuth-kormány miniszterelnöki, Palóczy László pedig a forradalmi országgyűlés elnöki székébe.
A feudalizmus bomlási, s a kapitalizmus kezdeti szakaszában a város iparűzöi — a híres puskaművesek, órakészítők, csizmadiák, kékfestők, vászonfehérítők, szűcsökön kívül, az árutőke és árukereskedelem gazdagodó képviselői, a rác kereskedők vetik meg a fejlődő Miskolc városias képének azokat a jellegzetes vonásait, amelyek műemlékként fellelhetők egy-egy barokk lakóház képében.
A város a vasútforgalomba 1859-ben kapcsolódik be és a kiépülő gyáripar — különösen a diósgyőri acéláruknak — világhírnevet biztosít. A múlt század második felében, az állami tulajdonban lévő diósgyőri vasgyár mellett, mint középüzemek jönnek létre a gőzmalmok, gépgyár, gázgyár, reszelő-gyár, gőztéglagyár, lakatosárugyár, vasöntöde, halkonzervgyár és más üzemek.
1944 december 4-én szabadul fel a város a fasiszta elnyomás alól. 7 152 lakóház sérült meg, 350 teljesen elpusztult a légitámadások alatt, a Hitlerfasiszták felrobbantották a, hidakat, a gyárak teljes elpusztítását pedig a munkásság helytállása mentette meg. A felszabadulás után azonban a pusztítás romjaiból, a munkásosztály hősies erőfeszítése nyomán, egymásután kél életre a DIMAVAG, a Lenin Kohászati Művek, s a Nehézszerszámgépgyár mellett a középüzemek egész sora. A szocialista tervgazdálkodás létesíti a 700 köbméteres nagyolvasztót, a korszerű középhengersort a LKM-ben, az új üzemi berendezések egész'sorát. Megépül a Pamutfonó, az Egyetemváros, s most van kiépülés alatt a 45 holdas kórházváros. Az új, lakóházak száma meghaladja a 4 000-et, a házhelyhez juttatottak száma pedig a 2100-at. A 170 000 főt meghaladó lakosság gazdasági, társadalmi és kulturális igényeit az egyre fokozottabban épülő új városrészek, bérház-tömbök, szociális és oktatási intézmények elégítik ki. A város fejlesztésének arányaira jellemző, hogy amíg 1945-ben 4 millió utas volt a villamosvasút forgalma, ez a szám 1958-ban 54 millióra emelkedett, s amíg 1954-ben egyetlen egy autóbusz sem volt a városban, 1958-ban már 56 autóbusz bonyolította le a forgalmat a főbb útvonalakon. A vízvezeték-csőhálózat hossza 1945-höz képest két és félszeresére nagyobbodott. Amíg 1945-ben egyetlen bölcsődében 35 csecsemőt tudtak gondozni, addig 1958-ban 14 bölcsődében már 647 csecsemő részére volt férőhely, 21 óvodában 1142 gyermeket tudnak nevelni. A középiskolák száma 12-re emelkedett 5 200 tanulóval, a város 35 általános iskolájában pedig közel 17 000 tanuló tanul."