Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Csathó Kálmán: Vadászzsákmány

Ha a vadász ír, az író meg vadászik

Írta és vadászta: Csathó Kálmán

Hincz Gyula rajzaival

Budapest, 1940. Singer és Wolfner. 381 oldal. Kiadói, illusztrált egészvászon-kötésben, szép példány.

Kiadó:
Singer és Wolfner
Kiadás éve:
1940
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Budapesti Hírlap
Kötés típus:
egészvászon
Terjedelem:
381
Nyelv:
magyar
Méret:
16.5x23cm
Állapot:
szép
Súly:
683 g
16900 Ft


"Azt azonban még ebben a nem remélt esetben is nehezen bírnám elhinni, hogy vadászni gonosz és kegyetlen dolog. Hiszen akkor csak a rossz emberek vadásznának, már pedig, nyugodt szívvel merem állítani: én eddig a nemvadászók között semmivel sem találtam, több jó embert, mint a vadászok között. Sőt! A vadász mind természetjáró. Megtanul olvasni és gyönyörködni a Természet nagy könyvében és ezzel megismeri a maga kicsiségét és az Alkotó nagyságát. Elmélyed, magábaszáll és közelebb jut Istenihez. Az igazi vadászok, akiket nem a testi ügyességük, hanem a lelki berendezésük tesz azzá, mind istenfélő és jó embereik.

Rejtélyes dolog ez a vadászszenvedély. És, hogy milyen mélyre nyúlnak a gyökerei az ember szívéiben, arra akkor döbbentem rá, mikor egy afrikai vadásznaplót olvasva, valóságos happy endként hatott rám hogy az elhibázottnak vélt elefántbika végül mégis megkerült. Halál, — bárha csak elefánthalál, — mint happy end! Hogy lehet ez;?
Hát csak úgy, hogy a happy end valójában nem az elefánt halála volt, hanem a vadász sikere. Mert a vadászat célja és értelme nem a vad bármi úton-módon való kézreikerítése, hanem az, hogy a vadász ügyessége győzedelmeskedjék a vad fölött, mégpedig lehetőleg egyenlő esélyek mellett. Ha minden esély a vadász mellett van, nincs a sikerben semmi öröm. Ezért nem egyeztethető össze a vadászbecsülettel a vad teljes védtelenségének, vagy a technika minden rendelkezésérre álló eszközének a kihasználása. Reflektorfényben, magaslesről puskázni, bárha a legveszélyesebb vadra is, éppen úgy nem jut eszébe igazi vadásznak, mint az, hogy a foglyot ültében lőjje meg a havon, vagy a fácánt, mikor gyalogoll. Ám ha a fogoly, vagy a fácán felrepül, örömmel kapja rá a fegyvert, mert akkor már az a kérdés, hogy ki ügyesebb, a szálló madár-e, vagy ő! Nagyvadnál annak a túlságos óvatossága egyenlíti ki az esélyeket, veszélyes vadra pedig csak addig érdekes a vadászat, amíg a veszély lehetősége fennforog. Nem, mintha a veszély különös gyönyörűség volna, hanem, mert a veszély bátor és ügyes legyőzése férfias erőpróba és diadal. És főleg, mert romantika van a tudatban, hogy a veszély nem lehetetlen.
Ez az ősromantika kiirthatatlan minden igazi vadász szívéből. Ez az, ami exotikus vadonokba csábítja azokat, akiknek, módjukban áll odajutni és ez dobogtatja meg azoknak a vágyó szívét is, akik idehaza olvassák az odajutott boldogok kalandjait, amikhez képest az, amit mi idehaza vadászat címen művelünk, csak gunyképe a vadászatnak. Egészségügyi séta, puskázással egybekötve. Turistaság, amitől csak művelőjének lelki berendezése különbözteti meg. Mert a turista azért jár, mert szeret járni, míg a vadász csak akkor vehető rá a járásra, ha minden lépésnél reménykedhetik, hogy most fog valami vadra rábukkanni."


Illyés Gyula: Lélekbúvár

Fenyvesi István: Időséta - Szentes, Szeged, Szlávok

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - 2012.

Herczeg Gyula: Olasz-magyar szótár

Frederick Forsyth: Az afgán

Jenny Randles: Ufók (Hogyan lássuk?)

Nagyrábéi falukönyv 2.

John Grisham: Camino sziget

Magyar Statisztikai Zsebkönyv XI. évf. 1942

Czifferszky István: A gemenci bak és más vadászelbeszélések

Sas Péter: Mesélő képeslapok: Kolozsvár 1867-1919

Pók Lajos: A szecesszió

Madách Imre: Az ember tragédiája

Fekete Gyula: Esztendőre vagy kettőre

Bársony István: Délibáb

Krenner István: Jó játék az akvárium

Wass Albert: Az Antikrisztus és a pásztorok-2001.

Bein Károly: A kis bogárgyűjtő

Guy de Maupassant: Egy asszony élete-A Szépfiú-Péter és János

Olaf Groehler: A légi háborúk története 1910-1980