Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

dr. Böő István: Hogyan óvjuk állataink egészségét?

Budapest, 1991. Agricola Kiadó, 272 oldal, szövegközti ábrákkal illusztrálva, kiadói papírborítóban, jó állapotban.

Kiadó:
Agricola
Kiadás éve:
1991
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Alföldi
ISBN:
963-8125-13-6
Kötés típus:
papír
Terjedelem:
272
Nyelv:
magyar
Méret:
14.5x20cm
Állapot:
Súly:
325 g
990 Ft


"Az egészség és a betegség közötti különbséget jól érezzük, de általánosságban megfogalmazni nehéz. Az állattenyésztés mint értékmérő tulajdonságokat tárgyalja, az állathigiénia a szervezet és környezet kölcsönhatásaiból közelíti meg, a belgyógyászat, a sebészet stb. a szervek, szervrendszerek elváltozásaira összpontosít, a járványtan az élő kórokozókra, más szakágak az élettani folyamatok, az idegrendszer, a hormonok elváltozásait, illetve szerepét emelik ki stb. Emellett a szakirodalom csoportosításai is eltérőek (kórok szerinti, tünetek szerinti, öröklött, szerzett, helyi, általános stb. betegségek), minden kívánalomnak megfelelő osztályozási mód nincs is. Sokan az egészséget és a betegséget a kettő ellentétére egyszerűsítik le, s úgy fogalmaznak, hogy a betegség a szervezet működésének a normálistól való eltérése. Igen ám, de mit tekinthetünk normális életfolyamatnak és mit kórosnak? Hiszen az állat belső hőmérséklete, légzésszáma a normális fölé emelkedik, ha az istállólevegő hőmérséklete magas, páratartalma nagy; akkor is, ha teljesen egészséges. Ez csupán az állat védekezési reakciója. Ha ez a káros környezeti hatás hosszabb ideig tart, a védelem „kimerül", az állat megbetegszik. Az eddigiekben nem véletlenül foglalkoztunk részletesebben a környezettel. A termelés gyakorlatának szempontjából ugyanis az egészség és a betegség következő megfogalmazása látszik a legcélszerűbbnek.
Az egészség. A szervezet és a környezet egyensúlyi állapota, amelyben az állat növekedése, fejlődése, szaporodása, termelése képességeinek megfelelő hosszú távon is. A képességek elsősorban fajtához kötött, öröklött tulajdonságok; az egészséges, jól termelő magyar tarka tehén egy év alatt 3200-34001 tejet ad, a holsteinfríz 5000-7000 l-t. A fehér hússertés fajták szaporábbak, hústermelésük jobb, mint pigmentált bőrű társaiké stb. Rögtön hozzáteszem, akkor, ha igényeiket kielégítjük; vagyis a meglevő képességeket az ember le is ronthatja. Az egészség figyelése szempontjából fontos az egyedi termelés: pl. ha egy tehén napi 12 liter tejet ad, nem jelenti azt, hogy beteg, mert társa 18 litert adott. Ha azonban ez a „megszokott" 12 liter hirtelen lelesik 8 literre, akkor már vagy vele vagy velünk (a takarmányozással) baj lehet."


Igali Mészáros József: A hal, a horog és az ember-1. kiadás!

John Man: Attila a barbár király

Orosz István: Hagyományok és megújulás

Erdős József: A heidelbergi káté, 1914.

Reader's Digest - Hogyan győzzük le a rákot?

Réthey-Prikkel Miklós: Az igaztörténet (Folklór és etnográfia 58.)

Szepesy László: A kromatográfia és rokon elválasztási módszerek...

Zuzana Beranová: Joy Adamson - A long safari from Opava to Kenya

Paul Roland: Helyszínelők - A bizonyítékok nyomában

A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei - A Balatonmellék palaeontológiája I.

Wass Albert: Csaba

Arany János: Toldi (trilógia)

Somogyi Vilmos-Dr. Molnár Imre: Pataky Kálmán-Hanglemezzel

Déry Attila: Belváros - Lipótváros - V. kerület-Budapest építészeti topográfia 2.

Oláh György: Három millió koldus

Liz Palika: Leben mit Bartagamen. Der ausführliche Leitfaden für die Haltung von Bartagamen,

Stephen King: Rémület a sivatagban

Molnár Gábor: Én kedves Amazóniám

Barkuti Jenő: Lemezszabási példatár

Tóth Endre: Bizalmas vallomás-Dedikált!