Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Dr. Diófási Lajos: A minőségi borszőlőtermesztés tudományos alapjai

Budapest, 1985. Mezőgazdasági Kiadó, 259 oldal, 87 ábrával, kiadói egészvászon-kötésben, jó állapotban.

Kiadó:
Mezőgazdasági
Kiadás éve:
1985
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Franklin
ISBN:
963 231 991 5
Kötés típus:
egészvászon
Terjedelem:
259
Nyelv:
magyar
Állapot:
Súly:
589 g


"A termésátlag növelése csak addig ésszerű, amíg az nem megy a minőség rovására. Európa termésátlaga ugyanis az utóbbi 70 év alatt majdnem megkétszereződött (KÁLINKÉ, 1976). A kereslet nem nőtt ezzel arányosan és ennek következtében a borpiacon éles kínálati verseny alakult ki. Ezért a külpiacon csak jó vagy kiváló minőségű borokat lehet értékesíteni. Mivel exportérdekeltségünk rendkívül nagy, emiatt a terméshozam növelése mellett a minőség megtartása és tovább javítása elsőrendű érdekünk és feladatunk.
A termésmennyiség és a minőség összefüggésének tanulmányozását az is indokolja, hogy az elmúlt évtizedekben nemcsak a tőkeművelésmód, hanem a nagyüzemi szőlőművelés egész termesztéstechnikája megváltozott. Pl. nőtt a tény észterület, az alacsonyról a magasművelésre tértünk át, a talajerő-gazdálkodás új alapokra helyeződött, a zöldmunka csökkent. A korábbinál lényegesen nagyobb egyedi kapacitású tőkéket nevelünk, merőben új környezeti feltételek között.
A témakör gondos vizsgálatát az a sajátos körülmény is előtérbe hozta, hogy a szőlőtermesztőknek a területegységre jutó termésmennyiség növelésében egészen más utat kell járni, mint a növénytermesztőknek általában. Pl. a termésátlag emelését a búza-, a kukorica- vagy a gyümölcstermesztők jelentős részben az egységnyi területre jutó egyedszám növelésével érik el, a szőlőtermesztőknek pedig a széles sortávolságú ültetvényekben a korábbi tőkeszám egyharmadán kell lényegesen nagyobb terméshozamot elérni. A kérdés az, hogy természeti feltételeink, termesztési módszereink, a fajták genetikai adottságai lehetővé teszik-e, hogy tőkénként évről évre rendszeresen 5-6 kg jó minőségű szőlőt termeljünk.
A népgazdaság különböző területén dolgozó szőlész-borász szakemberek erről alkotott véleménye e tárgyban megoszlik. A mennyiség-minőség összefüggéséről gyakran két szélsőséges nézet hallható. Sokan a minőségi bortermelés végét látják abban, ha a jelenlegi országos 4-5 t hektáronkénti termésátlag megkétszereződik. Ezek a szakemberek azt vallják, hogy a termésmennyiség növelése elkerülhetetlenül súlyos minőségcsökkenéshez vezet. A másik szélsőséges nézet szerint a termésmennyiség minden fajtán tetszés szerint növelhető és ebből semmiféle minőségi probléma nem származik, ha a megtermelt szőlő avatott borász kezébe kerül. Ezt a felfogást is nagyon nehéz meggyőző érvekkel alátámasztani, hiszen a borásznak nem közömbös, hogy milyen beltartalmú szőlőből kell a bort készítenie."


Illyés Gyula: Lélekbúvár

Fenyvesi István: Időséta - Szentes, Szeged, Szlávok

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - 2012.

Herczeg Gyula: Olasz-magyar szótár

Frederick Forsyth: Az afgán

Jenny Randles: Ufók (Hogyan lássuk?)

Nagyrábéi falukönyv 2.

John Grisham: Camino sziget

Magyar Statisztikai Zsebkönyv XI. évf. 1942

Czifferszky István: A gemenci bak és más vadászelbeszélések

Sas Péter: Mesélő képeslapok: Kolozsvár 1867-1919

Pók Lajos: A szecesszió

Madách Imre: Az ember tragédiája

Fekete Gyula: Esztendőre vagy kettőre

Bársony István: Délibáb

Krenner István: Jó játék az akvárium

Wass Albert: Az Antikrisztus és a pásztorok-2001.

Bein Károly: A kis bogárgyűjtő

Guy de Maupassant: Egy asszony élete-A Szépfiú-Péter és János

Olaf Groehler: A légi háborúk története 1910-1980