Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Dr. Kurt Günther: Urania Állatvilág-Rovarok

Budapest, 1970. Gondolat Kiadó, 582 oldal, gazdag képanyaggal, kiadói egészvászon-kötésben, a papírborító szélén szakadások, egyébként jó állapotban.

Kiadó:
Gondolat
Kiadás éve:
1970
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Kossuth
Kötés típus:
egészvászon
Terjedelem:
582
Nyelv:
magyar
Méret:
18.5x27.5cm
Állapot:
Súly:
1497 g
1900 Ft


"A hím utolsó szelvényei jelentősen módosultak, járulékos párzókészülékké alakultak, és rendesen kissé részaránytalanok, ezért a potroh csúcsa mindig balra hajlik. A hím ivarnyílás a 9. haslemez mögött fekszik, amely nagy, aszimmetrikus ivarlemezzé módosult. Igen sok faj 10. hátlemeze hosszában két részaránytalan lemezre hasadt, ennek hátulsó szegélyén nagyon különböző, az egyes fajokra jellemző alakú nyúlványok találhatók. Fontos szerepet játszanak ezek a párzáskor. Ugyanerre a célra a cerkusz is módosulhat, ilyenkor az alapíze jobbfelé görbülő kampóvá alakul, végíze pedig hiányozhat.
Párzásuk éjjel vagy sötét helyeken megy végbe, nem okvetlenül a lakószövedékben, és nászjáték vezeti be. Állkapcsait szélesre tárva, az izgatott hím körülcirógatja a nőstény fejét, csápjait és elülső lábait, majd a párzásra hajlamos nőstény hátára hág, vagy annak fejét ragéival megragadja, és annyira hátrahajlik, hogy párzószerveit alulról és jobb oldalról a nőstény ivarnyílásába helyezhesse. A párzás negyed órát vesz igénybe. Utolsó aktusként a hím megkeményedő váladékával (spermatophragma) dugóként elzárja partnere ivarnyílását, hogy a sperma visszafolyását megakadályozza. A Dél-Amerikában honos Gyfiembia tarsalis petéi megtermékenyítés nélkül, szűznemzéssel (parthenogenesis) indulnak fejlődésnek, mivel e fajnak hímje nem ismeretes.
Néhány nap vagy hét múlva a nőstény megkezdi a peterakást. Ez hosszú folyamat, általában több hónapig is elhúzódik. A petéket — 80—250 darabot — egyesével vagy csomókban rakja le a lakószövedék egyik részébe. Ivadékgondozásuk sem ismeretlen, így pl. a Haphembia solieri őrzi és időnként megnya-fogatja petéit, sőt, megrágott táplálékot is halmoz fel mellé, hogy a kis lárvák kikelésük után nyomban jóllakhassanak. A lárvák mintegy három heti embrionális fejlődés után kelnek ki, és igen hasonlítanak az imagokra. Sok faj nősténye (pl. Monotylota ramburi) szövedékében még egy ideig gondozza és őrzi utódait. A lárvák fejlődésük folyamán négyszer vedle-nek, és már a második vedlési stádiumban megjelennek szárnykezdeményeik. A fejlődésben nyugalmi szakasz nincs; az utolsó nimfa alakból tüstént a kifejlett állat bújik ki (heterometabolia). A mediterrán területeken élő fajok lárvakora mintegy tíz hónapig tart."


Benjamin Percy: Vörös hold

Colleen McCullough: A gránitember

Nimród vadászújság 1981.

Országh-Magay-Futász-Kövecses: Angol-Magyar szótár

Shakespeare összes művei I-VII.

Bencze Tibor L.: A TV-vevőkészülék műszerei és mérései

Jakupcsek Gabriella: Hepehupa

Puskel Péter: Emléklapok a régi Aradról

Sven Hedin: Ma Csung-Jin menekülése

Hillary Rodham Clinton: Élő történelem

Perjes Erzsébet: Foltvarrás - Patchwork

Magyarország állatvilága-Dr. Balogh J.-Dr. Mahunka S.: Atkák XV.

Andy McNab: Az orosz battlefield 3

Farkasházy Tivadar: Overdose-A veretlen 11

Maurice Druon: Korona és méreg

Homor Imre: Esztergom nevezetességei

Pataki Balázs: Örmények - Az örmények életéből

Körkép 83-harminc mai magyar elbeszélés

Reader's Digest - Természetbarátok kézikönyve

Charles Bukowski: Ponyva