Dr. Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban

"Eleinte nem volt kialakult véleményem a Sonderkom-mando aranyszerzésének erkölcsi elbírálására, de néhány nap múlva, miután a helyzetet jobban megismertem, helyeseltem eljárásukat.
A megszerzett aranyat a Sonderkommando emberei is az olvasztóba vitték. A legszigorúbb ellenőrzés is módot adott arra, hogy odakerüljön. Az aranyat 140 grammos korongként kapták vissza. Nehezebb művelet volt az arany értékesítése, illetőleg elcserélése hasznos holmira. Avval a gondolattal, hogy itt valaki aranyat gyűjtsön, nem foglalkozott senki, hiszen élőhalott volt mindenki, négyhónapos határidővel. Borzalmasan hosszú ebben a helyzetben négy hónap! Halálraítéltnek lenni, és ilyen munkát végezni: testet, lelket felőrlő, sokakat tébolyba kergető helyzet. Könnyebbé, elviselhetőbbé kell tenni az életet e rövid időre! Arannyal ez itt is elérhető.

Így született meg már az első Sonderkommandónál a fizetési eszköz, a 140 grammos aranykorong. Az olvasztóban nincs kisebb grafittégely, tehát nincs kisebb aranykorong sem. Annak, hogy mi az ára a vásárlandó cikkeknek a külvilágban, itt nincs semmiféle jelentősége, mert aki az aranyat adja, már eljátszotta életét, amikor ide belépett. Aki az aranyért valamit cserébe ad, az kétszeresen játszik az életével. Először amikor a KZ-t körülvevő négyszeres SS-őrláncon áthozza a kint is n'ehezen kapható és csak jegyre beszerezhető holmit, másodszor amikor az .aranyat keresztül viszi az őrláncokon. Menet is, jövet is megmotozhatják."