Budapest, 2015. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó, 325 oldal, kiadói karton-kötésben, jó állapotban.
Az előzéklapon a szerző 2015. 08.25-én kelt dedikációjával!
"Közismert tény, hogy vannak olyan foglalkozások, amelyek már önmagukban sok veszéllyel járnak. Az erdészek, mezőőrök, halászati őrök, hivatásos vadászok, természetvédelmi őrök a foglalkozásuknál, munkakörüknél fogva fokozottan ki vannak téve különböző támadásoknak. Ez a megállapítás esetenként a sportvadászokra és hobbihorgászokra is helytálló. A halászati őröknek, hivatásos vadászoknak, természetvédelmi őröknek sokszor komoly dilemmát okoz annak eldöntése, hogy keressék-e a nem veszélytelen konfliktust a vadorzókkal vagy esküjüket megszegve inkább elkerüljék őket. A törvényi előírásból következően a hivatásos vadászoknak, halászati őröknek, természetvédelmi őröknek kötelessége a vadorzókkal, rapsicokkal szembeni fellépés, ami viszont egyáltalán nem veszélytelen. Az élet, és testi épség elleni támadások megelőzése végett is joggal merülhet fel az a kérdés, hogy az orvvadászok, orvhalászok, orvhorgászok megjelenésekor, azok esetleges támadásakor milyen jogosultságai vannak a velük szembeni fellépésre jogosultaknak. Az aktuális teendőkkel mindenkinek tisztába kell lennie. Az, hogy a rapsic vagy vadorzó miért támad, bonyolult kérdés. A támadás bekövetkezhet azért, mert tettében megzavarják, vagy a menekülésében megakadályozzák. Máskor a lopott hal és vad megtartásában jelent akadályt a hivatásos vadász vagy halászati őr fellépése. Leggyakoribb a leleplezéstől és a felelősségre vonástól való félelem. Az ellenállás vagy támadás általában akkor következik be, ha a tettenérő el akarja fogni, vagy be akarja kísérni a rendőrségre. A vadorzó tettenérése meglehetősen nehéz, mert állandóan mozog, leshelyét változtatja és ugyanazon a helyen többször nem nagyon jelenik meg. Az esetleg nála lévő fegyver minden más eszköznél veszélyesebb."