Fehérvári Géza: Az iszlám művészet története

"A nagymecset a déli oldalon a palotához csatlakozott, amelynek azonban ma már csak az alapjai találhatók meg. A nagymecset északi oldalán van a Fírúz Sáh kotla (171. kép). Az építmény tulajdonképpen három, egymás fölé helyezett emelvénybői áll. A másodikon négy szögletes torony van, amelyek felfelé keske-nyednek, s mintegy lépcsőzetes formát alkotnak, tetejükön ősi, monolitikus oszloppal. A munkálatokat, az anyag szállítását a szultán személyesen ellenőrizte, aki saját maga tervezte az épülethez szükséges műszaki berendezéseket is.
A kör alakú víztároló, amely a Fírúz Sah kotlától nyugatra helyezkedik el, két emeletből áll. Ezek rendszerint a vízszint fölött vannak, s az épület közepén kerek kút található. Mindkét emeleten egy-egy kupolával fedett terem nyílik a keleti és a nyugati oldalon, s ezeket a medence körül futó folyosó köti össze. Az indiai víztárolók rendszerint hosszúkásak, egyik végükön lépcsővel, amely levezet a vízhez, a tároló másik végén pedig kör alakú kúttal. Fírúz Sah víztárolója merőben különbözik ezektől: az Afganisztánban alkalmazott típust követi, mely azonban soha nem honosodott meg Indiában. Ennek ellenére néhány helyen mégis találkozunk vele, mint pl. az ágrái citadellában.
Firúzábád építése idején a szultán két vezére, apa és fia - akik a Khán-i Dzsahán címet viselték - ugyancsak az építészet pártfogóivá váltak. Számos új építmény fűződik a nevükhöz, így a bégampuri mecset, valamint a Szandzsar mecset, melyet Káli néven is ismernek, továbbá a Khirkí és a Kalan mecset. Bár ezek a mecsetek majdnem ugyanabban az időben épültek, alaprajzukban és díszítésükben mégis merőben eltérnek egymástól. A bégampuri mecset a négy keresztívános terv szerint épült, mind a négy íván mögött egy-egy kupolás teremmel. A boltozatot és a kupolákat egyetlen kőből faragott oszlopok tartják.
A Khirkí mecset egészen szokatlan terven alapszik: a területet 25 azonos méretű négyzetre osztotta fel építésze, középen kereszt alakban háromárkádos hajóval, s ilyenformán négy udvart hagyott szabadon, amelyek bőséges világítást biztosítanak a fedett résznek.
A Szandzsar vagy Káli mecset az előzőhöz hasonló, de nagyobb udvarral rendelkezik, és magas, mesterséges emelvényen épült (172. kép), a Kalan mecset pedig az arab alaptípus módosulását illusztrálja. Fírúz Sah épületeinek van azonban néhány jellegzetessége,
amelyek majdnem minden, általa emelt épületre érvényesek: a felfelé behajló falak, az oszlopokkal alátámasztott kupolák és a párosával elhelyezett oszlopok, amelyek a mecsetek udvarait körülveszik. Jó néhány más mecset, amelyek ma már romokban hevernek, mint pl. a Kálu Szaráj, a Haud-i Khász, és még néhány más, mind osztozik ezekben a jellegzetességekben."