Földi Pál: Rongyos gárda

"Annak, aki meg akarja érteni, hogy ezt a nagy világégést miként robbantotta ki a világháború méreteit és jelentőségét meg sem közelítő fontosságú és jelentőségű szarajevói merénylet, annak némi áttekintéssel kell rendelkeznie a kontinentális politikai képet illetően.
Európa politikai arculata a harmincéves háború óta egy egyszerű, és könnyen áttekinthető képlet: a kontinenst a két szélén, nyugaton Franciaország és Anglia, keleten Oroszország uralja, középen urat-lanság és erőtlenség a jellemző, amelynek oka a németség teljes szétesése, és a Habsburgoknak, valamint a magyaroknak terméketlen és egymást bénító szembenállása, fegyveres, vagy éppen fegyver nélküli harca.

A kontinens ezen politikai formája rendkívül könnyűvé tette a nyugati és a keleti cröcentmmok helyzetét és külpolitikai feladatait, így állt elő, hogy az orosz terjeszkedés éppen olyan zavartalan és kényelmes folyamat Nagy Péter óta, mint amilyen egyszerű az angol kontinentális szupremácia fenntartása, vagy mint amilyen egyszerű volt Napóleon számára a kontinens belsejének legázolása.
Ezen a kontinentális helyzeten megy végbe egy valósággal forradalmi átalakulás a 19. század második felében, aminek eredményeképpen a Közép-Európa arculata döntően megváltozik, és szinte máról holnapra pozitív tényezővé emelkedik, és előbb politikai, majd aztán gazdasági téren is követeli a kontinens irányításából az őt természetesen megillető részt.
Ezt a helyzetet az hozta létre, hogy egyrészt a német töredezettség megszűnt, másrészt a Habsburg-magyar szembenállás kiegyenlítődött. Ez egyben azt is jelentette, hogy a három eddigi hatalom politikai monopóliuma megszűnt.
E korszakalkotó változás két ember személyes műve volt: a porosz Ottó von Bismarcké és a magyar Deák Ferencé."