Francis Claudon: A romantika enciklopédiája

"A turneri megközelítés tökéletesen eredeti, de annyi lehetőség előtt nyitja meg az utat, hogy magukénak vallják őt az impresszionisták és a szimbolisták, önigazolásként emlegetik példáját Huysmans és Gustave Moreau. Turner jó barátságban volt Boriingtonnal, 1820 táján együtt dolgoztak. Bonington Angliában is, Franciaországban is kiállította képeit, francia barátai között volt Hűét és Delacroix, az utóbbival Párizsban közös műteremben dolgoztak.
Bonington romantikus hangulatú zsánerképeket és történelmi jeleneteket festett, de elsősorban tájképfestőként becsülték. Társasága a kifinomult franciás könnyedség irányába befolyásolta, Turner és Constable hatása viszont az égbolt végtelenségében, fejlett térérzékében mutatkozott meg képein. Thomas Girtin, aki fiatalon halt meg, akárcsak Bonington, nagy sikereket ért el kortársainál; Turner és Constable egyaránt csodálta. Sokat utazott Angliában és Franciaországban, és utazásokon készült vízfestményei nagy hatással voltak az angol és a francia festőkre. A John Martin, John Crome, Dávid Cox és Richárd Wilson alkotta tájképfestőcsoport ezzel szemben jobban ragaszkodott a hagyományokhoz. A csoport némely tagját Ruisdaél és Hobbema alkotásai ihlették, más tagjait Cuyp és Claude Gelée képei.
Martin, aki nagy hírnévnek örvendett Európában, kedvelte a csatajeleneteket és általában a drámai jeleneteket (A Vízözön; Babilon eleste), a sziklás tájképeket és az apokaliptikus fényben fürdő, apró emberkék benépesítette, lenyűgöző perspektívákat. Crome viszont jóval reálisabb és mindennapibb mozzanatokkal színesítette tájképeit (piaci jelenetek, tengeri ünnepségek), Wilson pedig olaszos modorban festette a maga békés tájait (hegyek övezte tó, folyóparti kastély, itáliai villa). Cox előszeretettel ábrázolta a fény gyorsan tovasuhanó, tünékeny hatásait. Külön kategória Stubbs - vérmérséklete a klasszikusok, témaválasztása a romantikusok közé sorolja. Rajongott a lovakért, s ő volt az állatábrázolás első számú művésze Angliában. "