Fürkész könyvek - Gombák

TÖMLŐSGOMBÁK (ASCOMYCETES)

CSÉSZEGOMBÁK (PEZIZALES). A tömlősgombák e rendjébe kisebb-nagyobb termetű gombák tartoznak. Ezeknek közös jellemzője az, hogy az aszkuszok s bennük a spórák a csésze, medence alakú termőtestek belső felületén helyezkednek el. A tönkös fajok termőrétege a kucsmaszerű rész gödörkéi-ben vagy a sapka simább-fodrosabb felületén van. Ilyenek a következő táblákon látható fajok. Étkezési jelentősége a kucsmagombáknak van. A redős papsapkagombák és a papsapkagombák mérgezőek, gyanúsak. A csészegombáknak - bár egyes fajai ehetők - nincsen túlzott gasztronómiai értéke. ízletes kucsmagomba (Morchella esculenfa). nyúlánk kucsmagoinba (M. elala). Amennyiben hihetünk az igazi gombakedvelőknek, e két faj a legjobb tavaszi gomba. A M. esculenta nyíltabb lombos erdőkben, füves területeken jelenik meg, a M. elala fenyőerdő.-ben is előfordul. Kedvelik a meszes talajokat. Szemcsés felületű fehéres-krém-halványokkeres tönkjük törékeny. A kucsma méhsejtszerű gödörkéinek felületén lévő aszkuszokban fejlődnek a spórák. A M. elala kucsmája karcsúbb, sötétebb, és a gödörkék hosszanti sorokba rendezettek. A M. esculenta kucsmája okkerbarnára világosodik ki, és a gödörkék elrendeződése szabálytalan. E gombák belsejében egyetlen üreg van. Egyes formáikat önálló fajként is leírták. Elkészíthetők sütve, főzve, hússal vagy májkrémmel töltve. Roston sütve is finomak. M. esculenta 8-20x 3-5 cm, M. elata 5-10 x 2-3 cm. Tavasz. Ehetők."