Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Göldi-Gorka: A rovarok szerepe a betegségek előidézésében és terjesztésében

Budapest, 1925. Kir.M.Természettudományi T. 280 oldal, 286 szövegközti képpel, kiadói rajzos, Gottermayer-díszkötésben, az első táblán foltokkal, belül tiszta lapokkal, jó állapotban.

Kiadó:
Királyi Magyar Természettudományi Társ.
Kiadás éve:
1925
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Pátria
Kötés típus:
egészvászon
Terjedelem:
286
Nyelv:
magyar
Méret:
16x23cm
Állapot:
közepes
Súly:
462 g
2800 Ft


"Fontos tudni, hogy a méhek, darazsak stb. nern közömbösek a saját mérgük iránt; mérgük saját fajtársaikra is hat, ezért pl. a dolgozó méhek mérgükkel ölik meg a nélkülözhetővé vált heréket, az ellenséges törzsekből származó hangyák szintén fulánkkal és méreggel harczolnak. A néphit szerint a hangyasav kiváló szer a köszvény ellen s az a vélemény is szettében elterjedt, hogy az izületi csúztól meggyötört embernek nagy hasznára válik, ha méhekkel csípetteti magát. Erdős hegyes vidékeken az ú. n. »hangyaszesz« előállítása czéljából a nagy, vörös erdei hangyákat sok helyen gyűjtik, a mi érdemes foglalkozás a szegény erdei csavargók számára. A hangyaszeszt sok helyen orvosságként használják.
A trópusokon nagyon félnek a brazíliai tűzhangyák (Solenopsis geminata) méregvaladékának égető hatásától, a mi néhol valóban országos csapás és egyes helyeket nagyon rossz hírbe hozott. Ezek az állatok bizonyos fokig hajlamosak a húsevésre. Emlékszem egy esetre, amikor családom egyik tagjának hirtelen támadt őrjítő fájdalmát a hallójáratába mászott tűzhangya okozta, a melyet azután csak hígított szeszszel lehetett kihajtani. Teljesen lehetséges, hogy pl. védtelen csecsemőt ezek az állatok a legrettenetesebb kínok között halálra gyötörhetnek. Irtóztató csípéséről híres a nagytermetű, de csupán kisebb létszámú telepekben együttéíő Dino-ponera grandis nevű fekete hangya, melyből többet egyes Amazonvidéki indiántörzsek bizonyos fajta állati szőrökből készített táskába szoktak rakni s a fiatalság és az ifjú harczosok bátorságának egyik legkiválóbb próbaköve, ha fájdalmuk legkisebb jelének kifejezése nélkül tűrik a kezükben tartott rovarok szur-kálását. Rendkívüli fájdalmat okoznak csípésükkel a hangyákkal közel rokon és azokkal sokszor összetévesztett pompás színű pók-hangyák (Mutilla) is, a melyek közül egyeseknek nyilvánvalóan félelemgerjesztő (deinochrom) színezetű rajzolatuk van."


Tolnai új világlexikona, töredék kötetek-I-XIII.+XV...

Spirit Bliss: A múlt árnyai - Démoni érintés 1.

Dr. Szemerédy Miklós: A debreceni Erdőspuszták Parkerdei

Jane Chisholm: Világtörténelem kicsiknek és nagyoknak

Sütő András: Kék álhalál

Jelenbe zárt múlt - Történetek a világ működéséről

Szűcs Ábrahám: A pipás nemesek véleménye

Frank T. Bullen: Confessions of a tradesman

Váci Mihály: A sokaság fia

Romain Rolland: Az elvarázsolt lélek I-II.

Szénássy Barna: History of Mathematics in Hungary until the 20th Century

Új Magyar képtár-A Magyar Nemzeti Galéria festészeti gyűjteménye

Devics Józsefné: Csecsemők szakácskönyve

I.N.Bronstejn-K.A.Szemengyajev: Matematika zsebkönyv ( Mérnökök és mérnökhallgatók számára)

Kóka Rozália: Egy asszon két vétkecskéje

Debrecen története 1693-ig 1. kötet

Simon Sebag Montefiore: Fekete Bárányok - A történelem leghírhedtebb gonosztevői

Századok szelleme-Tanulmányok a magyar irodalom és Debrecen kapcsolatáról

Andrew Morton: Diana a szerelmet kereste

Lengyel Dénes: Mondák a török világból és kuruc...