Gyurgyák János: A forradalom hangja

"Kedves hallgatóink, felolvassuk Kádár János elvtársnak, a Központi Vezetőség titkárának beszédét.
Munkások, elvtársak!
Az egyetemi ifjúság kezdetben jórészt elfogadható követelésekkel induló felvonulási! rohamosan elfajult népi demokratikus rendünk elleni tüntetéssé. Ennek leple aluli fegyveres támadás robbant ki. Csak izzó haraggal lehet szólni erről a támadásról, amelyben az ellenforradalmi reakciós elemek felkeltek hazánk fővárosa ellen, népi demokratikus rendünk, a munkásosztály hatalma ellen.
A Népköztársaságunk törvényes rendje ellen fegyverrel lázadókkal szemben pártunk Központi Vezetősége és kormányunk az egyedüli helyes álláspontot foglalta el: a megadás, vagy teljes legyőzetés lehet a sorsa azoknak, akik makacsul folytatják gyilkos, ugyanakkor teljesen kilátástalanná váló harcukat dolgozó népünk rendje ellen. Ugyanakkor tudjuk, hogy a rejtve harcba induló provokátoroknak fedezésül szolgált sok, a zűrzavar óráiban utat tévesztett ember, különösen sok fiatal, akiket nem tekintünk rendszerünk tudatos ellenségeinek. Ennek megfelelően most, amikor az ellenséges támadás felszámolásának a szakaszában vagyunk, a további vérontás elkerülése végett azt tesszük, hogy a magukat felszólításra önként megadó megtévedteknek lehetőségei adtunk és adunk arra, hogy életüket és jövőjüket megmentve, visszatérhessenek a tisztességes emberek közé.
A harcot elsősorban néphadseregünk leghűbb egységei, belső karhatalmunk, rendőrségünk hősi bátorságot tanúsító fiai, volt partizánok vívják a testvéri és szövetséges szovjet katonák támogatásával. De ez a harc egyben politikai harc is, amelyben pártunk, munkásosztályunk képezi a fő erőt.
Kommunista és munkás elvtársak, budapestiek és vidékiek! Segítsetek minden lehetséges módon, nem utolsósorban a politikai tömegfelvilágosítás eszközeivel megvédeni és végső győzelemre vinni a munkásosztály politikai hatalmának védelmében folytatott harcot éppen úgy, mint a békés, normális életnek a lehető legrövidebb idő alatti visszaállítását. Ebben a harcban fontos feladata van minden pártszervezetnek, minden egyes pártfunkcionáriusnak, minden munkásnak és munkásnőnek. A dolgozó nép hatalmának megvédésében tanúsítsatok olyan szilárdságot és állhatatosságot, hogy a kapitalizmust feltámasztani kívánó támadóknak, még ha más tetszetős jelszavakkal támadnak is, ne legyen még egyszer kedve hasonló merénylet megkísérlésére. Védjetek meg a párthelységeket, közintézményeinket éppen úgy, mint otthonaitokat és üzemeiteket minden ellenséges támadással és zavarkeltéssel szemben. Segítsetek a megtévedtek, jóhiszeműek helyes útra térítésében éppen úgy, mint fegyveres erőink és hatóságaink intézkedéseinek támogatásával.
A kommunista és pártonkívüli munkások legyenek tudatában annak, hogy a népi demokratikus rend védelmében, a szocialista társadalom felépítésének alapját védelmezik. Legyetek tudatában, hogy pártunk és népünk elsősorban reálok számít. Elvtársak, legyetek biztos tudatában annak is, hogy a munkásmozgalom régi, érdemes katonáival, a harc nehéz óráiban megerősített vezető párt és állami szerveink el vannak tökélve arra, hogy az élet minden megoldást váró kérdését lankadatlan lendülettel, a pártélet, az állami élet, a társadalmi élet demokratizmusának további kifejlesztése útján megoldja.
A döntő reformok útja nyitva áll előttünk. Rajtunk, rajtatok áll, hogy ezt az utat megtisztítsuk, szabaddá tegyük, minden ellenforradalmi erővel szemben. Ma még a dolgozó nép államhatalmáért folytatott harc óráit éljük. De holnap meg fog kezdődni a múlt minden hibáját bátran felszámoló, békés építés új korszaka."