Hajdú-Bihar Megye népművészete

"Mind a Nagy-, mind a Kis-Sárrét népi kultúrájában sok régi hagyományt figyelhetünk meg. A szegényebb Nagy-Sárrét magyar református népe a Kunság és Debrecen felé nyitottabb, a Kis-Sárrét helyzete vegyes vallású és nemzetiségű lakossága miatt már ellentmondásosabb. Itt igen sok Dél-Bihar, Békés felé irányuló hatás figyelhető meg. Az Erdély felől érkező hatások főként itt, és a Bihari-síkságon át terjedtek észak felé, s természetesen itt maradtak a legmélyebbek a nyomai.
Mindezekből kitűnik, hogy Hajdú-Bihar megye nem önálló, nem körülhatárolható néprajzi egység, hanem összekapcsolja a Felvidéket Erdéllyel, a Nyírséget a Hajdúsággal, a Hortobágyon át a Nagykunsággal. A központi helyet elfoglaló Debrecen a Bihari-síkságon, a Sárréten át csatlakozik a Dél-Alföldhöz. Debrecen mint önálló gazdasági, közlekedési, kulturális tényező részben a megyehatárokon túl is érezteti kisugárzó hatását, ugyanakkor területünkre szívta, vonzotta messze tájak kultúráját. A Debrecent is átható református szellemiség hatóterületét északnyugat felől az egri érsekség római katolikus, palócos expanziója érintette, elsősorban a Tisza melléki falvakban. Délről a váradi püspökség római katolikus hatása nem volt számottevő, de a görög katolikusságé igen. Ez a hatás rendkívül jelentős volt a múltban, és még ma is érezhető, főként azért, mert nemzetiségi jelleget is öltött. 1920 után a görög katolikusság központja mai megyénkre, elsősorban Hajdúdorogra tevődött át. Ez különösen a nyírvidéki falvak görög katolikus lakosságát érintette közvetlenül.
Ezek a szelle'mi áramlatok mindenütt párhuzamosan hatottak a gazdasági, települési tényezőkkel. A városok, a pusztai legelők, az uradalmak, az úrbéres és szabad paraszti, kisnemesi birtokok elrendeződése, a kialakuló tanyarendszer folytán megyénk néprajzi képe igen változatos, sokszor szélsőséges és ellentmondásos. Ezért jellemző, hogy a hagyományos népi kultúra felbomlása is igen tág határok között és igen ellentmondásosan zajlott le. Debrecenben és a hajdúvárosokban a polgári hatások bizonyos terüle-reken már a XVIII. században meghatározták egyes rétegek magatartását, más területeken ugyanakkor - pl. a legeltetés! rendben, pásztorépítményekben, táplálkozásban - ugyanezek a városok számtalan régi hagyományt megőriztek még a XX. században is."