Heller Ágost: Az időjárás - 1888.

A szerző mint a MTA tagja, elismert fizikus és tudománytörténész. Számos tudományos, és ismeretterjesztő értekezés fűződik a nevéhez. Részt vett a Pallas Nagy lexikona szerkesztésében, ezen belül is a matematika, fizika, csillagászat témakörök írásában.

"Földünket mindenfelől légburok veszi egyaránt körül: a légkör vagyis az atmoszféra, ez a fejünk fölött ismeretlen magasságig terjedő légóczeán, melynek fenekén élünk. Szervezetünk úgy van alkotva, hogy e légtenger alsóbb rétegeiből ki nem bontakozhatunk. Ha magas hegyre emelkedünk, vagy léghajón felszállunk, aránylag már csekély magasságban elérjük azt a határt, melyet büntetlenül el nem hagyhatunk, s melyen túl emelkedve, szervezetünk épségben maradását kockáztatjuk. Évezredeken át hitték, hogy a levegő egyszerű test, egyike annak az Empedokles-féle négy elemnek(tűz, levegő, víz és föld), melyből az egész Földet alkotva képzelték. Ma tudjuk már, hogy a levegő nem egyszerű, hanem összetett test, a két gáznemű testnek, az oxigénnek és a nitrogénnek a keveréke. Eme lényeges alkatrészeken kívül még egyéb gáznemű testek is vannak benne, melyek különböző helyeken és időben egymástól igen elütő mennyiségeben fordulnak elő. Ilyen anyagok különösen: a vízgőz és a szénsav. A levegő vízgőztartalma legföljebb ha 3-4 százalékra emelkedik, rendesen jóval kevesebbre rúg. A szénsavtartalom sokkal csekélyebb, 3 és 80 tízezredrész között ingadozván. Azonkívül találjuk a légkörben még az ammoniák és salétromsav nyomait is. Számos kísérletből kitünt, hogy a levegő rendes alkatrészeinek térviszonya megközelítőleg a következő: 21 térrész oxigénre 79 térrész nitrogén jut. A levegő változó alkatrészeinek mennyisége külömböző helyeken és időben - mint már említettük - külömböző. Már SAUSSURE találja, hogy a Genfi-tó felett levő levegő kevesebb szénsavat foglal magában, mint a szárazföld felett felfogott levegő; a városban nappal több szénsavat talált, mint éjjel."