Heltay István: A róka ökológiája és vadászata

"A természetes környezetben élő állatok népességének élete sajátos törvények szerint zajlik. Különböző hatások befolyásolják az egyes populációk számbeli alakulását, illetve változásait. E kérdéssel a vadgazdálkodás nap mint nap találkozik.
A vadgazdálkodási tevékenység egyik legfontosabbika, hogy az állatpopulációk életét szabályozó folyamatokba oly módon avatkozzék be, aminek eredményeként azok létszáma az ökológiai és ökonómiai megfontolások alapján elképzeltek szerint alakul. Ezt csak akkor érhetjük el, ha a vadpopulációk ökológiáját jól ismerjük. Csak ez esetben születhet meg a remélt eredmény. Nincs ez másként a rókánál sem. Az egyed sorsának alakulását meglepően soktényező befolyásolja. A környezete növény- és állatvilága mellett egyéb élettelen „hatások" is érik az állatot. Mindezeken túl hatással van rá az ember, a maga civilizációs csodáival. A felsoroltak együttesen, legtöbbször egy időben hatva alakítják a különböző területeken élő rókapopulációk sorsát, mennyiségét.
Valamennyi tényező - annak dacára, hogy általában időben együttesen jelentkezik- mégis eltérő mértékben hat. Egyik időszakban kevésbé, máskor erősebben. Mindez azt idézi elő, hogy a rókanépesség sűrűsége ugyanazon a területen az év egyes időszakaiban más és más. Az egymást követő esztendőkben is számottevő eltéréseket mutathat.
Voltaképpen a populáció növekedését a szaporodóképesség, valamint a más területekről történő bevándorlás eredményezi. A csökkenését az egyedek hullékonysága és elvándorlása okozza. A négy tényezőből meghatározó jelentőségű a szaporodóképesség és a hullékonyság. Amennyiben ezek mértéke azonos, úgy egyensúlyi állapotban van a populáció. Ha a szaporodóképesség meghaladja az elhullások mértékét, akkor növekszik, de ha elmarad attól, akkor csökken a népesség. Erre a fő folyamatra változó mértékű hatással van a ki- és bevándorlás."