Hóman Bálint: Szent István - 1938

"Szent István tanítómesterei és munkatársai egytől-egyig a Clunyben kivirágzott s onnét európaszerte szétáramló szellemi irányzat hívei és tanítványai voltak. Gizella királynét testvéreivel együtt Szent Wolfgang regensburgi püspök nevelte, aki Adalbert magdeburgi érsekkel együtt a clunyi szellemű szerzetesi reform és az egyetemes egyházi gondolat legbuzgóbb harcosa volt. István maga ez irányzat egyik legkiemelkedőbb egyéniségétől, Szent Adalbert prágai püspöktől kapta a leggyümölcsözőbb ösztönzéseket. Adalbert a magdeburgi érseki udvarban szívta magába a kor újraéledő kereszténységének purifikáló szellemét, majd mikor a püspöki székét odahagyva, itáliai kolostorokba vonult vissza, Majolus clunyi apát és Szent Nilus hatása alatt merült el még mélyebben a mozgalom eszmevilágába. Ugyanebből az iskolából kerültek ki Adalbertnek a csehek és lengyelek üldözése elől magyar földre menekült tanítványai: az olasz Anasztáz pannonhalmi apát, majd esztergomi érsek, a német Ascherik pécsváradi apát, majd kalocsai érsek s a breunowi cseh és lengyel kolostorból velük együtt jött szerzetestársaik, köztük a cseh Radla, az olasz Bonifác és Sebestyén első esztergomi érsek. Ehhez a körhöz tartozott a század elején hazánkban térítő Querfurti Brúnó is. Szent Gellért a legszigorúbb regulák szerint élő velencei Szent György kolostorból jött a királyi udvarba. A francia Bonipert pécsi püspök Fulbert chartresi püspöknek-Odilo apát nagy tisztelőjének-volt a barátja. Magya István levelezésben állt a reformmozgalom vezetőszellemével, az európaszerte tisztelt Odilo clunyi apáttal is, az ő áldását kérte szervező munkájára. Törvényei, fiához írt Intelmei is kora nagy szellemi mozgalmának befolyását tükrözik vissza."