Budapest, 1987. Gondolat Kiadó, 241 oldal, fekete-fehér és színes képanyaggal, kiadói karton-kötésben, kisebb szakadások a védőborító szélén, jó állapotban.
590 Ft
"Így mi is mehettünk úszni. Lubickolásunk alatt Pippa egy ideig figyelt bennünket, majd egyszerre összeszorította száját és csatlakozott hozzánk. Hamarosan elveszítette a talajt lába alól, de kétségbeesett pacskolással utánam úszott. Nagy büszkeséggel töltött el, hogy mindezt azért teszi, mert a közelemben akar maradni, és az is megfordult agyamban, hogy talán ő az első gepárd, aki egyáltalán hajlandó tengerben úszni.
Másnap reggel, amikor Pippa és Muguru társaságában a parton sétáltam, Muguru gondjaira bíztam a kölyköt, és rövid időre otthagytam őket. Visszatértemkor Muguru a nylon kötőfékről lelógó üres hámmal fogadott: Pippa követni próbált, és ebbéli igyekezetében kibújt a hámból. Körülbelül egy mérföldnyire voltunk otthontól, és rémülten vettem észre, hogy a sűrű növényzetben lehetetlen a nyomát követni. Sokáig hívtuk, kutattuk, ahol csak tudtuk, később házigazdánk is segített keresni. Végül mindannyian úgy megszomjaztunk, hogy félbe kellett hagynunk a nyomozást. Indítványoztam, menjünk haza inni, és utána folytassuk a munkát. Ahogy a bungaló közelébe értünk, az a különös érzésem támadt, hogy valaki figyel, és amikor mélyen lehajoltam, Pippát pillantottam meg, amint egy bokor alatt rejtőzött. Úgy tűnt, találkozásunknak éppúgy örül, mint én, és kiadós arc-nyalogatás után követni kezdett bennünket hazafelé. Módfelett meglepett, hogy bár új környezetében még csak rövid időt töltött, mégis meg tudta találni a visszavezető utat, és pirulnom kellett, amiért így lebecsültem természetes tájékozódó ösztönét.
Hamarosan olyan újabb szokást vett fel, amin el kellett gondolkodnom. Part menti sétáinkra rendszerint kora hajnalban indultunk, amikor még hűs volt a levegő és még alig járt ember arrafelé. A délutáni séták nem voltak ilyen magányosak, és a hőség miatt nagyobb megerőltetést is jelentettek. De a nap bármelyik időpontjában mentünk is el a nagy korallszirt mellett, Pippa rögtön odairamodott, és a szirt tetején ürített. Később megfigyeltem, hogy ez irányú műveletét mindenkor szívesebben végezte magaslaton, légyen az hangyaboly vagy fatönk."