Leventhal, Yitta Halberstam: Felejthetetlen csodák

"Sírtak egymás vállán, imádkoztak, támogatták egymást, amint ott álltak, és nézték Shafeeq fiatal testét, ahogy ott fekszik az ágyban, és gépek tartják életben. Nővére, Stacey kétségbeesetten szeretett volna hinni abban, hogy a következő pillanatban Shafeeq majd felkel az ágyból, és átöleli őket. De mint ápolónő tudta, hogy ez lehetetlen. Megacélozta szívét, és arról kezdett beszélni szüleivel, hogy fel kéne ajánlani Shafeeq szerveit transzplantációra.
Eközben a Temple kórházban egy harminckilenc éves fogorvos, a háromgyermekes Larry Montgomery infúzióra kötve feküdt, egy szívre várva. Az előző év rémálom volt számára. Egész életében erős volt, sportos testalkatú, erőnlétével még hosszútávfutó-versenyeken is el tudott indulni. Ám 1995 márciusában kertvárosi otthona közelében kocogás közben egyszer csak megállt egy lejtő alján - nem volt képes felfutni rajta. A kórházi röntgen szörnyű hírt közölt: Larry szíve teljességgel felmondta a szolgálatot.
Az elkövetkező hónapok során egyik krízis követte a másikat, és Larry állapota rohamosan romlott. Novemberre már csak infúzióra kötve feküdhetett a kórházi ágyban, teljesen cselekvőképtelenül. Annyi maradt neki, hogy várt egy szívdonorra. Három hónap telt el azonban, és nyoma sem mutatkozott egy esetleges donornak, a helyzet reménytelennek tűnt - úgy nézett ki, Larryre korai halál vár, és három kisfia apa nélkül marad.
Eljött azonban 1996. március 2., amikor jó hírrel ébresztették fel Larryt. Rámosolygott a szerencse. Reggel 3 órakor Larry Montgomery új szívet kapott."