Lyka Károly: Szobrászatunk a századfordulón

"Múltba néző művészet a történelmi emlékszobor és a temető művészete. A jelen ott ki van kapcsolva, a mű tárgya csak az lehet, ami elmúlt, ami már nincs. A szobrász embereket mintáz, akiket sohasem látott, eseményekről számol be, amelyek sohasem kerültek szeme elé. Mindez a múlté.
Maga a szobrász azonban, bent él az ő jelenében. Körülötte zsong az élet, árapálya hoz örömöt, bánatot, bajt és reményt, eléje veti az emberi sorsok sokféle fajtáját, izgatja érdeklődését, cselekvésre biztatja tehetségét. És valóban hol ebben, hol abban a műhelyben alakot kezd ölteni 'az élet képe. Az életkép.
Ilyeneket is termelt ez a korszak. Futólagos szemle is figyelmessé tesz arra, hogy itt más művészi szemlélet körébe kerültünk, mint amit az emlékszobrok szemlélete közben megszoktunk. Már olyan elemi kérdés is, mint aminő a méret kérdése, elkülöníti a „múlt művészetét" a „jelen művészetétől". A temetői és emlékszobrok életnagyságúak vagy azon felüliek, a kisplasztika kizárva. Viszont az életképek rendszerint kicsinyek, ezek közt jóformán sohasem akadunk életnagyságú műre. Nem a véletlen szeszélye, nem is önkényes szabály ez, hanem tulajdonképpen a művészi tapintat folyománya. Egy monumentális hatásra törekvő emlékmű nem készülhet egy életképszobornak kicsiny méretében. Nevetséges volna egy köztérre egy húsz-harminc centiméteres emlékszobrot állítani. Ugyanezt mondhatjuk a temetői síremlékekről. A különbség a monumentális emlékmű és az életkép méretei közt mindig megvolt, és ennek megvan a maga jó oka. Ne csodálkozzunk azon, hogy az életképszobrok körébe lépve a dimenziók megcsappannak. Ez összefügg azzal is, hogy az ilyen mintázott életképek rendszerint nem a szabadba kerülnek, hanem az otthon vagy más belsőség falai határai közé, nem a szabad levegőég megvilágítása alá, hanem az ablak egyoldalú világosságába, és inkább közelről való szemléletre vannak szánva, emmint messziről való hatásra. Meg azután nem is volna valami barátságos látvány a szobánkban például Nagy Kálmán kaszáló legénye életnagyságban vagy Holló Barnabás szamárháton ülő juhásza természetes nagyságban."