Budapest, 1972. Corvina Kiadó, 310 oldal, fekete-fehér és színes képekkel illusztrálva, kiadói, egészvászon-kötésben, kisebb szakadások a papírborító szélén, egyébként jó állapotban.
3490 Ft
"Ugyanígy el kellett tekintenünk a romanika művészetének együttesében nem kis szerephez jutó idegen művészeti alkotások bemutatásáról, noha ezek nagyon gyakran döntő fejlődéstörténeti szerepet játszanak. Az egész középkor folyamán szakadatlanul áramlanak nyugatra a legkülönbözőbb utakon importált műalkotások. Kereskedők szállítják a bizánci, távolkeleti szőtteseket, kereskedők és lovagok révén válnak ismeretessé az arab művészet alkotásai. Követjárások útján becses luxustárgyak terjednek el az uralkodói udvarokban, s onnan adományképpen kolostorok birtokába kerülnek. Keleti ereklyékkel nem ritkán burkolásukra szolgáló hellenisztikus vagy kopt szőttesek tűnnek fel a kincstárakban. A legjelentősebbek és legtartósabbak mindenesetre a bizánci művészettel való kapcsolatok. Itt nemcsak az importált műalkotások utánzása, hanem a görög művészek európai tevékenysége is szerepet játszik. Velence, Montecassino, a szicíliai normann mozaikművészet jelenti a legjelentősebb közvetlen példákat, amelyek mindegyike további hatások egész hullámát indítja el. A romanika képzőművészetének, elsősorban festészetének egyik fontos stílusmeghatározója a bizánci festészethez való viszonya, annak problémáihoz való kapcsolódása. Ez jelenti azt az előképet, melynek alapján az európai romanika sajátos stílusa kibontakozik, de ez teremti meg az antik ábrázolási hagyományokkal való kapcsolat lehetőségeit is.
A román kori művészet stílustörekvéseinek bemutatásakor elsősorban az önmagában álló, összefüggéseiből kiszakított műalkotást szemléltük. Ez a szemléletmód nem alkothat helyes képet a művészet törekvéseiről. A középkori művész együtteseket, és nem önálló tárgyakat hoz létre, s nagyon gondosan válogatja meg a műalkotás környezetét is.
A román kori művészet színtere alapvetően más vidék, mint a számunkra megszokott európai táj. Ezt a tájat nagy erdőségek, szabályozatlan folyók, mocsarak tették változatossá, az emberi munka kevésbé formálta át a képét. De más volt, s éppen a romanika folyamán is alapvetően megváltozott a műalkotások ember alkotta környezete is."