Mohácsy Mátyás: Gyümölcstermesztés házi-és háztáji kertekben

A tápanyagfelvétel útja

A növények a testük felépítéséhez szükséges szerves tápanyagokat (cukrokat, fehérjéket stb.) a napfény energiájának felhasználásával szervetlen, anyagokból saját maguk állítják elő.
A gyümölcstermő növények életműködéséhez, növekedéséhez, a gyümölcsök kifejlődéséhez a következő elemek nélkülözhetetlenek: szén, hidrogén, oxigén, nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, kén, magnézium, vas és még más, igen kis mennyiségben felvett, de életfontosságú un. nyomelemek, mint a bor, cink, mangán stb.
Ezeket az elemeket a gyümölcstermő növények — a szén és kisebb mennyiségben az oxigén kivételével, amelyek a levegő széndioxidjából származnak — a talajból veszik fel, vízben oldott sók alakjában.
A talajból felvett tápanyagok közül a nitrogénnek, foszfornál: és a káliumnak van a legnagyobb jelentősége.
A talajvízben oldott tápanyagokat a gyökérelágazások végén levő gyökérszőrök veszik fel, amelyek nap mint nap tovább növekednek, új, még ki nem élt talajrészeket hálóznak be. A felvett víz a benne oldott tápsókkal együtt a gyökerek, a törzs, az ágak, gallyak fatestében levő edénynyalábokon keresztül a levelekig emelkedik. A víz egy része a levelek légzőnyílásán keresztül mint vízpára eltávozik, míg a tápanyagok a levél szöveteiben visszamaradnak.
Ugyancsak a légzőnyílásokon keresztül hatol be a levegő széndioxidja s jut el a levelek szöveteinek minden egyes sejtjéhez, a sejtközötti járatokon keresztül. A levelek zöld színű sejtjeiben, a sejtnedvben feloldott szénsavat a klorofill a napfény energiájának segítségével szénre és oxigénre bontja.