Radnóti Miklós művei

Nem leszármazási, hanem fegyvertársi rokonszenv ez. Vajda és Reviczky költészete azonban sok motívumával közvetlen előde és forrása is az új lírának. Fejődésükbe egyszersmind erősen belejátszanak a Baudelaire és Verlaine hatása alatt álló francia dekadensek és szimbolisták.
Az Arany-korszak ugyanis - annak ellenére, hogy nálunk e korszak végén még folynak a naturalizmus harcai - párhuzamot mutat a francia Parnasse-szal. Ami tehát a Parnasse ellen reakció, az hozzánk átültetve reakció lesz az Arany-Gyulai korszak ellen is. Sőt mondhatjuk, csak az ellen,-hisz aparnaszui költők erősen hatnak e reakció képviselőinek akármelyikére. A lázadást az ebből következő új formateremtés harcát a köttök irányítják, amint ezt ágozatunk „Szabadvers" című fejezetében ki is fejtjük. A fordulóponton Kiss József áll, aki kimutathatóan hordja költészetén az átmeneti jelleget. Nem véletlen hát, hogy ő alapította A Hét című folyóiratot, mely minden kifejezett program nélkül indul és szócsöve lesz azoknak a szellemi törkvéseknek, amelyeket a hivatalos kritika már a kilencvenes években a kozmopolita" és „városi" jelzővel bélyegzett meg. E második jelzőnél álljunk meg kissé, rnert a lázadásnak ez egyik főmotívuma. A már említett társadalmi bomlás a magyar vidéken indul meg. Az írónemzedék legtöbb tagja vidékről származik és hosszabb időt tölt ott. A magyar vidék élménye teszi problémáik alapját. Elhatározólag hat ez az élmény Ady, Móricz, Szabó Dezső, Juhász, Hiztolányi, Babits és még többek művészetére, de különösen Kaffka Margit Hidasának asszonyisága-mellett itt találjuk az alapjait. Az élmény konzekvenciája azonban egyénenként változik. Leggyakoribb a HVnbenállás, de éppúgy helye van a szimbolikus visszavágyásnak is (1. Ady). Kaffka törekvő lélek, aki gyűlöli a vidéket, mert kinőtt belőle és nem kis büszkeséggel emlegeti önéletrajzában, hogy haragot tart vele, nem mehet haza, hisz a „vármegye" megfenyegette. Ugyanakkor Kosztolányi így ír:"