Reader's Digest-A múlt nagy rejtélyei

Építési mánia

Miután országának függetlensége nagymértékben korlátozódott, Lajos uralkodói teendői megfogyatkoztak, de ő ezt a legkevésbé sem bánta. 1867 nyarán inkognitóban Franciaországba utazott, s midőn végre eljutott Versailles-ba, elhatározta, hogy hazájában hasonlóan pazar kastélyokat fog építeni. Neuschwanstein építése 1869-ben, Linder-hofé 1870-ben, Herrenchiemsee-é 1878-ban kezdődött; Lajos rövid életében csak Linderhof készült el. E mesébe illő kastélyokkal szemben gyakran hozzák fel a közönségességnek, mesterkéltségnek, egzotikumnak, a legkülönbözőbb építészeti stílusok tobzódásának vádját. A királynak arra kellettek ezek a kastélyok, hogy falaik között megfeledkezhessen királyi mivoltáról.
Lajos hivalkodó ízléséről legékesszólóbban Neuschwanstein beszél. Ez a kastély egy magasba nyúló sziklaormon épült, talán nem véletlenül éppen szemközt Lajos atyjának hohenschwangaui palotájával, mintegy árnyékba borítva azt. Lajos Richárd Wagnernek azt írta, hogy a kastélyt ama középkori kastélyok másának szánta, amelyekben a mester több, általa annyira csodált operája játszódik. A két emelet magasságú trónterem a bizánci bazilikák stílusát idézte, eltekintve attól, hogy az oltár helyén trón állt. Volt a kastélyban emelvény is a dalnokoknak és az uralkodó negyedik emeleti dolgozószobája mellett egy mesterséges barlang, benne hold és vízesés. Lajos Wagnert beavatta Neuschwanstein titkába: ez az a hely, ahol „a haragra gerjedt istenek elégtételt kapnak, és együtt vannak velünk fent a bérceken, égi szellők simogató fuvallatában".
A másik mesebeli kastély, Linderhof, Neuschwansteintől húsz-egynéhány kilométerre egy völgyben épült. Itt eredetileg csak egy egyszerű, hálószobával kiegészített vadászházat terveztek, Lajos azonban hamarosan fejébe vette, hogy megalkotja Bajorországban a Versailles melletti elegáns királyi palota, a Nagy Trianon mását. „Ó! Mily föltétlenül szükséges, hogy ilyen paradicsomokat teremtsünk - írta egyik barátjának -, ilyen költői szentélyeket, ahol megfeledkezhetünk a szörnyű korról, amelyben élünk." A tömör fehér kőből épült kastélyt a homlokzaton és a tető vonala mentén fülkékben álló szobrok díszítették. De bármilyen díszes volt is az épület kívülről, külső ékítése - nem éppen hízelgő vélemény szerint - „a visszafogottság netovábbja a belsőhöz képest". Linderhofban a szobákat aranyozás, tükrök, porcelánok és féldrágakövek díszítették. A kertekben Lajos mesterséges barlangot építtetett. Ennek bejáratát sziklák takarták, s egy kicsiny tavat is magában foglalt, ahol a király szolgájával csónakázhatott.
Lajos utolsó építészeti terve - ha úgy tetszik, mániája - Herrenchiemsee volt. Ez a kastély Bajorország legnagyobb tava, a Chiemsee egyik szigetén épült, Münchentől 70 kilométerre nyugatra. Itt már Lajos teljesen beleélte magát abba a tervébe, hogy megteremti XIV. Lajos pompás versailles-i kastélyának mását, a híres tükörtermet is beleértve. Herrenchiemsee építése Lajos halálakor félbemaradt, de addig már nem kevesebb, mint 16 millió márkát költöttek rá - többet, mint Neu-schwansteinre és Linderhofra együttvéve. Lajos pontosan tíz éjszakát töltött itt, valamikor 1885 őszén."