Bp. 2001. Reader's Digest, 304 oldal, színes képekkel gazdagon illusztrálva, kiadói karton-kötés, újszerű állapotban.
1900 Ft
"Az új magyar királynak nem volt iönnyű dolga. A Lajos halála utáni években a királyi hatalom meggyengült, a királyi várak jelentős része a lárók kezébe került, s trónkövetelők s felléptek. A tehetséges uralkodó izonban a bárók egy részével szövetségre lépve, az új, hű bárók felemelésével úrrá tudott lenni a nehézségein, és megvédte az országot.
1595-ben Zsigmond először Bebek Ferencet küldte Havasalföldre, hogy biztosítsa a tartományt, amelyen át a örökök Erdélyt könnyen támadhatták. Bebek azonban a töröktől vereseiét szenvedett. Nyár végén maga a király támadt Havasalföldre, a vajdai székbe hívét, Mirceát ültette, ostrommal elvette a töröktől az Olt és a Juna találkozásánál fekvő erősséget, Kisnikápolyt.
Eközben Csáky Miklós temesi ispán szétverte a Temes-vidéket dúló törököt. 1396 júliusában a magyar védelem ismét felszámolt egy betörő török sereget.
Ekkorra azonban hosszú előkészületeknek köszönhetően Temesvár környékén erős lovagi hadsereg gyülekezett. Zsigmond, látva, hogy az ország ereje kevés, nemzetközi összefogást szervezett. A végveszélybe jutott Bizánccal is szövetséget kötött. A tervek szerint a sereg a Duna mentén a Fekete-tengerig tört volna előre, majd Bizáncot felmentette volna.
A magyar bárók 12-14 000 fős bandériumai mellé a családja révén jó nyugati kapcsolatokkal rendelkező Zsigmondhoz nagyszámú, mintegy 10 000 ős francia lovagi sereg is csatlakozott. A francia csapatokat a burgundi trónörökös, János nevers-i gróf vezette. A tovagok a magyar sikereken felbuzdulva, óriási létszámukat látva bizakodva néztek a közelgő hadjárat elébe."