Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Robert Graves: Én, Claudius

Budapest, 1982. Gondolat Kiadó, 409 oldal, kiadói egészvászon-kötésben, jó állapotban.

Kiadó:
Gondolat
Kiadás éve:
1982
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Dabasi
ISBN:
963-281-1070
Kötés típus:
egészvászon
Terjedelem:
409
Nyelv:
magyar
Méret:
14.5x20cm
Állapot:
Súly:
371 g
1490 Ft


"Minden áldozatra hajlandó volt, nehogy úgy lássák, mintha ilyen szerepet játszana. Marcellus volt a sértő fél, és Agrippa mindenért őt akarta felelőssé tenni. Úgy határozott, hogy visszavonul Rómából. Felkereste Augustust, és kérte, nevezze ki Szíria kormányzójává. Amikor Augustus kíváncsi volt a váratlan kérés okára, megmagyarázta: azt hiszi, kormányzói minőségben igen jó üzletre tudná rávenni Parthia királyát. Rábeszélhetné, hogy visszaadja a Rómától harminc év előtt zsákmányolt ezredsasokat és hadifoglyokat, ezzel szemben kiadják neki a királyfit, akit Augustus Rómában fogva tart. Marcellusszal való ellentétéről semmit sem szólt. Augustus, akit szintén megzavart ez a dolog, mert hiszen régi barátsága kötötte Agrippához és elnéző apai szeretete Marcellushoz, nem mert arra gondolni, hogy milyen nagylelkűen viselkedik Agrippa, mert ez tulajdon gyengeségének elismerése lett volna, és így ő sem utalt az ellentétre. Gyorsan teljesítette Agrippa kérését, kijelentvén, milyen fontos, hogy az ezredsasokat és — ha ily hosszú idő után még életben van néhány közülük — a foglyokat is visszaszerezzék, s megkérdezte, mikor akar indulni. Agrippa félreértette viselkedését, megsértődött. Azt gondolta, Augustus meg akar szabadulni tőle, mert azt hiszi, hogy csakugyan vetélkedik Marcellusszal az utódlás miatt. Megköszönte kérése teljesítését, hidegen hivatkozott hűségére és barátságára, s kijelentette, hogy kész másnap behajózni.
Nem ment Szíriába. Lesbos-szigeténél megállt, és hadnagyait küldte előre, hogy a gyarmatot helyette kormányozzák. Tudta, hogy lesbosi tartózkodását valami száműzetés-félének fogják tartani, amelyet Marcellus idézett elő. Nem látogatott el a tartományba, mert ha odament volna, a Marcellus-pártiak ráfoghatták volna, hogy Keletre ment hadsereget gyűjteni Róma ellen. Biztosra vette, hogy Augustusnak rövidesen szüksége lesz szolgálataira, mert meggyőződése volt, hogy Marcellus magához akarja ragadni a hatalmat. Lesbos kényelmes közelségben volt Rómához. Nem felejtette el, hogy mire vállalkozott, s közvetítők útján érintkezésbe lépett Parthia királyával, de a tárgyalásokat nem siettette. Különben is hosszú időbe telik, míg jó üzletet lehet kötni egy keleti uralkodóval.
Marcellust városi elöljáróvá választották - ez volt első hivatali kinevezése -, és ebből az alkalomból nagy játékokat rendezett. A színházakat befedette, hogy a nap és eső ne zavarja közönséget, remek szőttesekkel, szőnyegekkel, vásznakkal, lymekkel és bársonyokkal aggatta be a falakat és a piacteret, hatás pompázatos volt, főleg belül, amikor a nap átsütött a 'lymeken és bársonyokon. A sátorveréshez rengeteg piros, sárga-és zöld vásznat használt fel, melyeket a játék végeztével darabokra vágatott és szétosztott a polgárok között ruhák és ágynemű számára. Rengeteg vadállatot hozatott Afrikából, köztük több oroszlánt. A cirkuszi játékok fénypontja ötven marokkói hadifogoly harca volt ötven marokkói fekete hadifogollyal. Maga Augustus bőkezűen járult hozzá a kiadásokhoz, éppen úgy, mint Octavia, Marcellus édesanyja."


Bedő-Ivanyos-Tomcsányi-Várday: Vállalkozások gazdaságtana

Howard Fast: Az utolsó határ

Wass Albert: A funtineli boszorkány I-III.

Mary Nichols: A szökőkút

dr. Juhász Lajos: Madarak a Nagyerdőn

Hillary Rodham Clinton: Élő történelem

Mireille Guiliano: A francia nők nem híznak - A boldog táplálkozás titkai

Vas István: A Názáreti Jézus története-Fra Angelico festményei

Bertram Thomas McDowell: Mutánsok

Bozsik Valéria: Különleges zöldségételek

A világjárás hősei-Greenhorn: Három világrész csavargója

Eduard Mörike: Mozart prágai utazása

Hófehérke-Állat olimpiász-Panka-A kis hableány-Bodri karácsonya-5 könyv egyben

Divald Kornél: Magyarország művészeti emlékei

Vértes O. András: A magyar leíró hangtan története az újgrammatikusokig

Emile Zola: Au bonheur des dames

Móra Ferenc: Sokféle-Utazás a föld alatti magyarországon

Bitó László: A Názáreti Izsák-Aláírt!

Yehuda Lahav: Együttélésre ítélve

Hajnal Márton: Karnarutió és Zrínyiász