Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Szent István - Első nagy királyunk élete és alkotásai

Budapest, 1938. Kir.M.Egyetemi Ny. 88 oldal, kiadói, aranyozott dombornyomású egészvászon-kötésben, az előzéklapon ajándékozási bejegyzés, valamint foxing foltok, egyébként jó állapotban.

Kiadó:
Kir. Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás éve:
1938
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Kir. Magyar Egyetemi Nyomda
Kötés típus:
egészvászon
Terjedelem:
88
Nyelv:
magyar
Méret:
12.5x17cm
Állapot:
Súly:
151 g
1690 Ft


"Szent István az önálló magyar államot, amelynek biztos alappillére a szent korona, minden tettével s intézkedésével erősbíteni akarta. Ezért látott szívesen minden idegent, mert ezekkel erősbödve látta a keresztény hitet, amely a királyi hatalommal szorosan egybeforrott. A birtokában levő hatalmas terület egy részét eladományozta, elsősorban az Egyháznak, azonban az idejött lovagok is hatalmas birtoktesteket kaptak. Az idegen lovagok első csoportja még feleségével, Gizellával jött az országba, azonban később is jöttek egyesek, akik jobbára a királyi udvarban éltek s a főpapokkal és comesekkel együtt ezek képezték az uralkodó tanácsát. A nagyobbik legenda ismételve említi, hogy szent királyunk a "püspökkel és fő jobbágyurakkal" tartott tanácsot, amely nélkül "mit sem" cselekedett. Természetes is volt az idegen származású püspökökhöz s lovagokhoz való ragaszkodása, hiszen a zsenge kereszténység megerősítésében s a fiatal magyar állam megszervezésében nem támaszkodhatott saját rokonaira, akiknek az "új hit"-ben való gyengesége annyira megbizonyosodott. Ezek a nyugati lovagok irányították figyelmét a nyugati államok  szervezetére  s ezeknek a lovagoknak tanácsával alkotta törvényeit. Ezek az idegen lovagok nyujtottak hadi segítséget Szent Istvánnak, amikor az elégedetlenkedő törzsfőkkel kellett leszámolnia. Tudjuk, hogy a Koppány elleni harcban a keresztény csapatok a bajor Vencelin lovag vezetése alatt győztek. A királyi udvar fenttartására természetesen  uradalmak állottak rendelkezésére s ezeknek az udvari gazdaságoknak élén egy ispán állott, akit udvarispánnak, nádorispánnak neveztek. Övé volt az udvari gazdaságok jövedelmének egyharmada. Mivel hozzá folyt be a vármegyék készpénzjövedelme, afféle kincstárnoki szerepet töltött be. Emellett lassankint igazságszolgáltatási jogkört is kap, amennyiben az udvarban megjelent panaszosok felett a király ítélkezett. A XII-XIII. században a nádorispán mellett feltűnő országbíró, kincstárnoki tisztségek azonban szent királyunk idejében még nem alakultak ki. "


Török Katalin és Fodor Lívia(szerk.): Élőhelyek, mohák és gombák

Simándy József: Bánk bán elmondja

A néma völgyben - Vadászírók elbeszélései

Kryzsztof Kieslowski - Önéletrajz Danusia Stock gondozásában

Tormay Cécile - A régi ház

Élisée Reclus: A hegyek története

Szelényi Károly: Tokaj és vidéke- Táj változó fényben

Bánki M. Csaba: Agyunk fogságában

dr. Eva-Maria Kraske: Candida - Természetes segítség a bélgombák ellen

Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században

Bruno Bettelheim: Az elég jó szülő - Könyv a gyermeknevelésről

Liszka József: Fejezetek a szlovákiai Kisalföld néprajzából

Móricz Zsigmond. A boldog ember

K. Rhédey Zoltán: Verébtől a szarvasbikáig - 1943.

Dr. Oetker: Fokhagyma-Több, mint fűszer

Dr. Vonház István: A szatmármegyei német telepítés

Bertram Thomas McDowell: Vakság

Fekete István: Kittenberger Kálmán élete

Szurovy Géza: Ásvány-közettani megfigyelések a Mátra-hegység déli részéből, dedikált!

Dr. Pierre Dukan: A Dukan-diéta