Új idők lexikona 1-24.

"Magyar irodalmi lap akart lenni. Vajjon betöltötte-e azt a szerepet a nemzet szellemi háztartásában, amelyre vállalkozott? Erre a kérdésre, a lap megindulás után 30 évvel, a következő választ adta a szerkesztő, aki 1895-ben a lap célkitűzését papírra vetette: Az Uj Idők úgy igyekezett a magyarság kulturális munkájába belekapcsolódni, hogy a szépirodalom szolgálatába szegődött. Munkatársaitól, a tehetségen kívül, mindenkor kettőt kívánt meg: hogy érzéseikkel a nemzeti talajban gyökerezzenek és tudatában legyenek annak, hogy művelt családok számára írnak. Midőn ma visszatekintünk a hosszú útra, amelyet megtettünk, megállapíthatjuk, hogy a magyar irodalom legbüszkébb nevei voltak utitársaink. És megállapíthatjuk, hogy a nemzeti irodalomnak nem egy örökbecsű remekműve először az Uj Idők hasábjain jelent meg... Herczeg Ferencnek ezekhez a soraihoz, szemléltető példaként kis névsort fűzünk, amely minden jelzőnél ékesebben jelöli meg az Uj Idők rangját irodalmi életünkben. Megemlítjük, hogy az Uj Idők számára írtak: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc, Ambrus Zoltán, Biró Lajos, Bónyi Adorján, Bródy Sándor, Csathó Kálmán, Erdős Renée, Farkas Pál, Gárdonyi Géza, Harsányi Zsolt, Heltai Jenő, Kosáryné Réz Lola, Krúdy Gyula, Lovik Károly, Molnár Ferenc, Nagy Endre, Pekár Gyula, Surányi Miklós, Szikra, Szomaházy István, Várady Antal, Zilahy Lajos, Zsigray Julianna....Valóban: "a nemzeti irodalomnak nem egy örökbecsű remekműve először az Uj Idők hasábjain jelent meg."