Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet-Válogatott tanulmányok

Debrecen, 1980. H.Bihar M. Múzeumok közleményei 35. 636 oldal, szövegközti képekkel illusztrálva, kiadói papírborítóban, jó állapotban.

Az előzéklapon Ujváry Zoltán 1984. 01. 17-én kelt dedikációja!

Kiadó:
H.Bihar M. Múzeumok
Kiadás éve:
1980
Kiadás helye:
Debreczen
Nyomda:
Alföldi
Kötés típus:
papír
Terjedelem:
636
Nyelv:
magyar
Állapot:
Súly:
909 g
6490 Ft


"Ha pl. arra gondolunk, hogy gyermekek (10-12 év) is részt vettek a gabona aratásában, Vagy pl. a kútban tartózkodó szellem (a nyíregyházi tirpákoknál éppen jezy baba) emlegetése azért, hogy a gyermeket ne menjenek a kúthoz, amikor igen gyakran valójában éppen a gyermekek látták el otthon, vagy a gazdaságokban mint gyermek-cselédek a vízhúzás feladatát. Ha pedig az ezeknél kisebb gyermekek „pedagógiai" ijesztgetésére gondolnak ennek a teóriának a hívei, semmivel sem tudnák megmagyarázni, hogyan alakult ki Európa-szerte hasonló mitikus lényre vonatkozó hagyomány, amely a gyermekek lelkét, tudatát misztikus tödbe, értelmét, eszét, felfogóképességét magasan meghaladó szférába „kívánta emelni", hogy azzal elnémítsa, megfélemlítse, rettegésben tartsa. A feltételezett,,népi pedagógiának" téves magyarázata ez. Nem foglalkozom mos! ezekkel a kérdésekkel tovább. Az idetartozó munkák bírálatára külön tanulmányban
térek ki.
Példáink jól bizonyítják, hogy az a hiedelem, amely szerint egy mitikus lény bene ül a vetésben, illetőleg a mezőn, tartózkodik és főleg aratás idején jelenik meg, Európában általában ismeretes. Ezekben a hiedelmekben nyilvánvalóan vannak eltérések, különbségek. Úgy gondolom azonban, hogy nem a különbségek által lélrejött problémákat kell a kutatás középpontjába állítani. Nem az a lényeges tehát, hogy ezektel a mitikus lényekkei a gyermekeket ijesztgetik, vagy hogy két fejük van, vasmellük van, vagy az alvó aratót bántalmazzák stb. Mindezek a hiedelemkcrben bekövetkezett változások. Nyilvánvaló, hogy a mezei szellemekkel kapcsolatos hagyomány, kultusz a paraszti kultúrában ma: több generációval korábban meglazult, fölbomlott és eredeti jelentését elveszítve funkcionálisan is megváltozott. Éppen ezért figyelmen kívül hagyjuk azokat a magyarázatokat, amelyek mindenáron azt akarják bizonyítani, hogy az európai paraszt nem gondol mezei, ill. vegetációs démonokra, amikor a fenti mitikus léryekről beszél vagy az aratási szokásokban megjeleníti és emlegeti. Ezekkel a magyarázatokkal szükségtelen vitába szállni. Ilyen alapon pl. a mesék nyomán kikövetkeztethető ősvallási vizsgálatokat is el lehetne vetni, hiszen ma már senki sem hisz a mesében, a mess mitikus lényeiben."


Lyka Károly: A táblabíró világ művészete

Fekete István: Hú - 1980.

Kézikönyv a Gyógypedagógiai Iskola II. osztályában tanító tanárok részére

Jakupcsek Gabriella: Hepehupa

Ki kicsoda?-Életrajzi lexikon

Berey József: Nagyecsed története és néprajza

Louis Sachar: Stanley a szerencse fia

Szocialista közművelődés-Szöveggyűjtemény

Kemény Mária: Neményi Lili

Herman Ottó: A magyar nép arcza és jelleme

Bíró Yvette: Nem tiltott határátlépések

Mukhtar Mai: Megbecstelenítve

Balázs Sándor-Filius István: Zöldségtermesztés a házikertben

Thury Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története II. kötet

Búvár zsebkönyvek-Dísznövények

Ézsiás Erzsébet: Az érzelmek papnője - Pitti Katalin életútja

Méhészet 1962-1963.

Galsai Dániel: Szerelmem Albert Györgyi

Jókai Mór: A régi jó táblabírák

M. Eller: A láthatatlan professzor