Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Ujváry Zoltán: Születéstől a halálig-Az emberélet fordulóinak szokásai Lévárton és Deresken

Debrecen, 1993. Kossuth Lajos Tud. Egyetem Néprajzi Tanszék, 260 oldal, kiadói papírborítóban, jó állapotban.

Kiadó:
Kossuth Lajos Tud. Egyetem Néprajzi Tanszék
Kiadás éve:
1993
Kiadás helye:
Debrecen
Kötés típus:
papír
Terjedelem:
260
Nyelv:
magyar
Állapot:
Súly:
276 g


"A lagzis konyhát az udvarban állították fel. Egy sátort, vagy egy színfélét készítettek. Abban volt a sparhét, a tálas, asztal, lóca és a főzéshez minden felszerelés, kellék. A lakodalmi ételekhez a résztvevő családok is hozzájárultak. Általános gyakorlat volt, hogy mindben családból egy szakajtó vagy egy tál gyúrnivaló lisztet, tíz tojást és egy tyúkot vittek a lakodalmas ház konyhájára, amiből a lakodalom előtti napon csigatésztát készítettek. Az ajándékot a lakodalmi konyhára a meghívott család gazdasszonya vitte. Ünnepi ruhába öltözött. Egy kivarott kendőbe egy szakajtót vagy tálat kötött. Abba kivarott kendőbe egy szakajtót vagy tálat kötött. Abba belekötötte a gyúrnivaló lisztet. A lisztbe belerakta a tojásokat. A kendőt felül összecsomózta. Egyik kezében azt fogta, a tyúkot a hóna alá vette, s a lakodalmat megelőző szombaton vagy vasárnap elvitte a lakodalmas házhoz. A lakodalomra rendszerint disznót öltek. A vagyonosabb gazdák borjút vágtak. Az állatokat szombaton, illetőleg vasárnap dolgozták fel és készítették elő a lakodalmi konyhán. A lakodalmi ételek közül mindent, amit lehetett előre elkészítették. A kalácsokat – fonott kalácsot, kőtt túrós, lekváros és mákos kalácsot – a kemencében megsütötték. A vendég családok is vittek lagzis süteményt, régen pampuskát (fánk) vagy herőcét (csöröge). Az utóbbi másfél-két évtizedben cukrászdai süteményt és tortát visznek a lakodalmi asztalra. A lakodalmi italt a lagzi előtti héten megvásárolták. A Turóc-vögyi falvakban a spiritusz néven ismert szeszt vették és két rész vízzel hígították, cukorral vagy mézzel édesítették. A lakodalmi konyhán a főzést a lagzis gazdasszony irányította. Ezt a személyt a vőlegény, illetőleg a menyasszony anyja kérte fel erre a feladatra. A lagzis gazdasszonyi funkciót rendszerint rokon nő töltötte be. A munkáját idősebb asszonyok segítették. Minden faluban volt olyan hivatásosnak tekinthető szakácsasszony is, aki nagy tapasztalattal és jártassággal rendelkezett a lakodalmi ételek készítésében. Gyakran őt hívták a gazdasszonyi tisztre, amelyért bizonyos juttatásban részesült."


Illyés Gyula: Lélekbúvár

Fenyvesi István: Időséta - Szentes, Szeged, Szlávok

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - 2012.

Herczeg Gyula: Olasz-magyar szótár

Frederick Forsyth: Az afgán

Jenny Randles: Ufók (Hogyan lássuk?)

Nagyrábéi falukönyv 2.

John Grisham: Camino sziget

Magyar Statisztikai Zsebkönyv XI. évf. 1942

Czifferszky István: A gemenci bak és más vadászelbeszélések

Sas Péter: Mesélő képeslapok: Kolozsvár 1867-1919

Pók Lajos: A szecesszió

Madách Imre: Az ember tragédiája

Fekete Gyula: Esztendőre vagy kettőre

Bársony István: Délibáb

Krenner István: Jó játék az akvárium

Wass Albert: Az Antikrisztus és a pásztorok-2001.

Bein Károly: A kis bogárgyűjtő

Guy de Maupassant: Egy asszony élete-A Szépfiú-Péter és János

Olaf Groehler: A légi háborúk története 1910-1980