Vas Zoltán: Horthy

"Tagadja, hogy a nemzetgyűlés jogosult volna a békekötés törvénybe iktatására. Az érvényes magyar alkotmány két tényezője, a főrendiház és a királyi hatalom szünetel; megkérdezésük nélkül a trianoni békekötés sorsdöntő kérdésében dönteni nem lehet.
Friedrich a horthysta kormányzat általános támadásával arra törekszik, hogy a még fennálló külpolitikai és belpolitikai válságot hasznosítsa a legitimista puccs előkészítésére. Ha puccsterveiben nem is, de a Horthyék elleni fellépésben a legitimista tábor legnagyobb része támogatja Friedrichet.
A nemzetgyűlés többsége elfogadja a békeszerződés jóváhagyásáról szóló törvényt, bár kijelentik: a magyar nemzetgyűlés csupán az ellenállhatatlan kényszernek enged, amikor ratifikálja a trianoni békeszerződést. Máris hitet tesz azonban Nagy-Magyarország visszaszerzése mellett.
Színpadias szemforgatás, hogy a nagytőke és nagybirtok miniszterelnöke, gróf Teleki, önmaga ellen tesz vádindítványt, amiért egyáltalán előterjesztette a békeszerződés terheit immár hivatalosan is jóváhagyó törvénytervezetet. A nemzetgyűlés elveti a kormány felelősségre vonásának önindítványát.
A magyar uralkodó osztályok elfogadják a súlyos feltételű békét az imperialista hatalmak kezéből, hogy teljes erejükkel a belső forradalmi erők ellen fordulhassanak. A szomszédos államokkal nem keresik a sok lehetőséget nyújtó megegyezés útját; féktelen gyűlöletet szítanak ellenük. A trianoni béke revízióját követelő külpolitika így válik a magyar imperializmus alapeszméjévé. Revizionista szólamokkal fedik el a magyar uralkodó osztályok hódító, más népek leigázását célzó törekvéseit, terveit. A Horthy-rendszer agresszív külpolitikája mindinkább elszigeteli Magyarországot.
Hogy ez a politika befelé is mennyire népellenes és reakciós, bizonyítja a nemzetgyűlésnek a békekötéssel kapcsolatban hozott új törvénye. Három éve befejeződött a világháború, mégis meghosz-szabbítják az 1914-68 világháború bekövetkeztével a munkásmozgalom, a haladó pártok és a nemzetiségi törekvések ellen hozott, háborús kivételes állapot miatti törvény hatályát. Eddig is, 1919. augusztus után, számos területen széles jogot biztosított az ellenforradalmi kormány önkényes intézkedéseinek. A most hozott törvény szerint is, a háborús kivételes állapot csak azt követő egy év múltán szűnik meg, miután a békeszerződést aláíró országok törvényhozásai jóváhagyják, ratifikálják. Ez még egy további évig eltarthat. A nemzetgyűlés az 1914-es háborús kivételes állapotú népellenes törvényt így tulajdonképpen további két békeévre hosszabbítja meg."