Végvári Lajos: Az európai művészet története

"A Földközi-tenger keleti partvidékétől, vagyis a mai Szíria és Libanon területétől Törökország ázsiai részén át, a Szovjetunió területéhez tartozó Kaukázus hegység vidékén, valamint a mai Irak és Irán nyugati vidékein a kultúráknak és az államoknak egymással szorosan összefüggő rendszere alakult ki. Ez a Közel-Kelet néven ismert terület a régészet mai álláspontja szerint az európai civilizáció és művészet bölcsője.
A Közel-Kelet megismerése igazában századunkban kezdődött. Bár a múlt század közepétől kezdve végeztek itt ásatásokat, a nagy felfedezések néhány évtizeddel ezelőtt születtek és még beláthatatlan ideig tartanak. Ennek következtében a Közel-Kelet történelme és kultúrájának megismerése még mindig cseppfolyós állapotban van, és lehet, hogy mire ez a könyv megjelenik, új adatok gazdagítják ismereteinket.
A közel-keleti kultúra kutatásának két forrása van: az írásbeli emlékek és a régészeti ásatások. A Tigris és az Eufrátesz folyók között létrejött civilizáció, Mezopotámia ékírással írt agyagtáblái, melyeknek száma messze meghaladja a százezret, a történelem, a gazdasági élet és az irodalom eredményeiről és eseményeiről tájékoztatnak bennünket, attól az időponttól kezdve, midőn ezen a területen az írásbeliség (s ezzel együtt a történetírás) megjelent. Ez kb. az időszámítás előtti 3000-től számítható. A régészeti ásatások azonban még legalább 5-7 ezer évvel korábbi időpontokig tájékoztatnak bennünket. Az ásatások színhelyei az un. tellek (arabul: dombok), amelyek a régi városok egymásra rétegeződéséből és az őket borító homokból vagy földből állnak.
A régészeti leletek bőséges információt adnak, de mivel ezek többsége írásbeli utalást nem tartalmaz, nem tudjuk megállapítani, hogy milyen népek és milyen civilizációk követték egymást ezen a területen. A régész a tárgyak jellege, gyártási technológiája és díszítményei alapján csupán a kultúrák és a népek változásait képes észlelni, de fontos történelmi eseményeket és kiemelkedő személyiségeket ezekből képtelen megismerni, így azután a régészet létrehozott egy név nélküli történelmet, amely történelem egyes fejezeteit a különböző téliekről nevezték el.
A modern vizsgálati eljárások alapján megállapítható volt, hogy a mai Libanon és Észak-Izrael területén (összefoglaló néven: Kánaánban) és a mai Törökország délkeleti részén alakult ki a mezőgazdaság és az állattenyésztés gyakorlata. 10-12 ezer évvel ezelőtt kezdődött a vadon termő szemesnövények művelése és nemesítése, valamint a hasznos állatok (kecske, juh, tehén, ló) háziasítása."