Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Vörösmarty Mihály összes költői művei

Budapest, 1907. Világirodalom Könyvkiadó, 526 oldal, kiadói félvászon-kötésben, a kötéstáblák széle kopottas, a gerince szakszerűen megerősítve, ceruzás aláhúzásokkal és jegyzetekkel, stabil, jó állapotban.

Kiadó:
Világirodalom
Kiadás éve:
1907
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Globus
Kötés típus:
félvászon
Terjedelem:
526
Nyelv:
magyar
Méret:
18x24cm
Állapot:
Súly:
1382 g
3690 Ft


Vörösmarty Mihály sokoldalú tevékenységet fejtett ki, szerkesztette az Ezeregy éjszaka fordítását, A magyar helyesírás és szóragozás főbb szabályait az akadémia számára. Mikor munkái első gyűjteményét kiadta, a tudományos akadémia elosztotta nagy jutalmát Vörösmarty Mihály és Kisfaludy Sándor közt, majd 17 évvel Zalán futásának megjelenése után, Vörösmarty munkáinak újabb gyűjteményével maga vívta ki az akadémia koszorúját, elnyerte a nagy jutalmat. Amikor ez történt, akkor már hat év óta ismerte az ország azt a költeményt, mely a magyar embernek imádsága fog maradni, amíg magyar szó fog hangzani a földön, ez a Szózat. A Szózatköltője, ez a legszebb, legdicsőségesebb díszítő jelző, amit magyar ember Vörösmartyról elmondhat. Amíg az élet, a költői munkásság, a haza ügyeiért való buzgólkodás így folyt, Vörösmarty szívén is behegedt az egykor sajgott seb; első szerelme, Perczel Etelka, férjhez ment, de házassága nem volt boldog. Vörösmarty tizenhét évig őrizte első szerelme emlékét. Ezernyolcszáznegyvenegyben megismerkedett Csajághy Laurával, akit megszeretett, akiben az elmúlt ifjúság újra támadását találta meg. A szerelem mindenkit ifjúvá tesz és Vörösmarty is a boldogság tavaszában gyönyörködött újra. Mint a szerelmes ifjú, úgy közeledett Laura felé, titkolta érzelmét sokáig, míg végre Laura sógorának, Bajzának megvallotta érzelmét. Tőle tudta meg a fiatal leány, hogy a „Szózat” költője szereti. Szép, sötét szeme, melyhez hollófekete haja oly jól illett, zavartan tekintett sógorára és nem igennel, sem nemmel nem válaszolt sógorának a kérdésére, hajlandó volna-e Vörösmartynak a felesége lenni. Laurából a pajzán, jókedvű leányból azontul merengő lett, azon gondolkozott, vajon boldoggá tudja-e tenni a költőt, akinek a szivét meghódította. A költő szerelme azonban áthatotta őt is teljesen és igent mondott. Vörösmarty 1848-ban március havában Komárommegyében, Csepen, már mint menyasszonyát látogatta meg Laurát és átadta neki nászajándékul azt a költeményt, amelyet már előbb írt hozzá, de még senkinek sem mutatott.


Török Katalin és Fodor Lívia(szerk.): Élőhelyek, mohák és gombák

Simándy József: Bánk bán elmondja

A néma völgyben - Vadászírók elbeszélései

Kryzsztof Kieslowski - Önéletrajz Danusia Stock gondozásában

Tormay Cécile - A régi ház

Élisée Reclus: A hegyek története

Szelényi Károly: Tokaj és vidéke- Táj változó fényben

Bánki M. Csaba: Agyunk fogságában

dr. Eva-Maria Kraske: Candida - Természetes segítség a bélgombák ellen

Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században

Bruno Bettelheim: Az elég jó szülő - Könyv a gyermeknevelésről

Liszka József: Fejezetek a szlovákiai Kisalföld néprajzából

Móricz Zsigmond. A boldog ember

K. Rhédey Zoltán: Verébtől a szarvasbikáig - 1943.

Dr. Oetker: Fokhagyma-Több, mint fűszer

Dr. Vonház István: A szatmármegyei német telepítés

Bertram Thomas McDowell: Vakság

Fekete István: Kittenberger Kálmán élete

Szurovy Géza: Ásvány-közettani megfigyelések a Mátra-hegység déli részéből, dedikált!

Dr. Pierre Dukan: A Dukan-diéta