Weszprémy Kálmán ifj.: A magyarországi zsidók statisztikája

"Ennek méltó folytatása Kohn Sámuel tollából a Pallas Lexikonnak a zsidókra vonatkozó következő állítása (16-ik kötet 1218. 1.): „Vajjon a beköltöző magyarok a honfoglalás előtt ismerték-e már a zsidókat, vagy zsidó hitü kazárok velük jöttek-e Magyarországra? Több mint valószínű mellette szól azon történelmi tény, hogy a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott kazárok (kabarok) nagy része már réggebben felvette a zsidó hitet, továbbá azon körülmény, hogy legrégibb okiraíomfcban meglepő sűrűn előfordulnak a „zsidó" szóval összetett, vagy ebből képzett helynevek (pld. Zsidány-földe, Zsidópatak, Zsidótábor, Zsidóvár stb.); végre azon tény, hogy a zsidók Magyarország első két századában a honfoglalók minden jogával bírtak, a magyarok népéletével a legbensőbb kapcsolatban álltak és sűrűn éltek velők vegyes házasságban, mitől csak az egyház ismételt tilalma szoktatta el őket. Szent László alatt hoztak először korlátozó intézkedéseket ellenök" stb.
Ezt mondja ma — okiratainkra hivatkozva — a Pallas Lexikon. Az egészen mellékes dolog, hogy a czikk végén Kn. betű áll, ami azt jelenti, hogy Kohn Sámuel rabbi irta, ezt nagyon kevés ember keresi, és látja csak azt, hogy nincs történettudós Magyarországon, aki ezt a körmönfont ravasz hazugságot megczáfolja.
Semmi okunk kétségbe vonni, hogy a kazárok egy része valaha zsidó hitre tért. De hogy ez által a kazárok fajilag zsidóvá lettek volna, az is teljességgel lehetetlen. Mert körül metélkedik az arab is, disznóhust nem eszik az olasz sem, Jehovának hivja az Istent a szombatos is — és még sem zsidó.
Az insinuatió ott kezdődik, hogy Kohn Sámuel és az Athenaeum lexikona a történeti egymásutánt hegyezi ki, és az a bizonyos Khagán, aki a magyarok felett már az ős-hazában a szellemi fölény bizonyos nctnót gyakorolta: már a zsidóvá lelt Halán Khagán, utóda!"