Agatha Christie: Órák

"Világosan ejtse a szavakat és ne lihegjen bele a vonal túlsó végén várakozó fülébe.
- Elnézést, miss Martindale.
- Így már jobb. Ugye, hogy megy, ha maga is akarja. Küldje be hozzám Sheila Webb-et.
- Még nem érkezett vissza az ebédből, miss Martin
dalé.
- Óh... - miss Martindale az íróasztalán álló órára pillantott. Kettő-harminchat. Már hat percet késik. Sheila Webb kissé hanyag az utóbbi időben.
- Küldje be, amint megérkezett.
- Igen, miss Martindale.
Edna visszasiklatta nyelve közepére a cukordarabot és élveteg szopogatás közben tovább folytatta Armand Levine Mezítelen Szerelem című regényének gépelését. Az írás aprólékos erotikuma semmi hatást nem gyakorolt rá - mintahogy Mr. Levin minden erőfeszítése ellenére, az olvasóközönségre sem. Figyelemre méltó példaként arra, hogy semmi sem lehet unalmasabb, mint az egyhangú pornográfia. A rikító borítólapok és provokatív címek ellenére könyveiből évről évre kevesebb kelt el, s legutóbbi gépelési számláit már harmadszor küldték ki az írónak.
Kinyílt az ajtó és kissé kifulladva Sheila Webb lépett be.

- Sandy Cat vár az irodájában - mondta Edna. Sheila Webb grimaszt vágott.
- Ilyen az én szerencsém, egyszer kések, de pont ilyenkor.
Kezével megigazította a haját, fogott egy ceruzát meg egy jegyzettömböt és kopogott a Főnöknő ajtaján.
Miss Martindale felnézett íróasztaláról a belépőre. Negyven körüli nő volt, csakúgy áradt belőle az energia. Halványvöröses, magasra fésült haja meg a keresztneve, Cathrine adta az ötletet gúnynevének kialakulásához.
- Késett, miss Webb.
- Sajnálom, miss Martindale. Szörnyű forgalmi torlódás volt, csúcsforgalom.
- Mindennap csúcsforgalom van ebben az időben. Ezt be kellene kalkulálnia. - Jegyzettömbjére pillantott. -Bizonyos miss Pebmarsh hívott fel bennünket. Gyorsíróra van szüksége három órakor. Személy szerint magát kérte. Dolgozott már korábban neki?"