Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Antos Zoltán (szerk.): Horgászok kézikönyve

Budapest, 1982. Mezőgazdasági-MOHOSZ, 405 oldal, 217 ábrával, kiadói karton-kötésben, a hátsó tábla felső sarka kopottas, egyébként jó állapotban.

Kiadó:
Mezőgazdasági
Kiadás éve:
1982
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
2.
Nyomda:
Dabasi
ISBN:
963-01-4083-7
Kötés típus:
karton
Terjedelem:
405
Nyelv:
magyar
Méret:
17x14cm
Állapot:
Súly:
775 g


"Fektessük tehát az orsóval felszerelt bot fogantyúját az ujjunkra, s keressük meg azt a pontot, amelynél a bot vízszintesen megáll. Ha ez egybeesik az orsó szárá- val, akkor a bot jó tömegelosztású. Néhány centiméter eltéréstől természetesen el lehet tekinteni. Ha nagy az eltérés, az orsófelerősítőt odább kell helyezni. Ha ez nem lehetséges, akkor a bot alsó végében annyi ólomnehezéket kell elhelyezni, amennyi az egyensúly helyreállításához szükséges.
Más a helyzet, ha álló dobú orsót használunk. Ilyenkor az orsó a kéz mögé kerül, a botot az orsó előtt fogjuk. A bot súlypontját itt is hasonlóan állapíthatjuk meg, mint peremfutó orsó esetében. Az orsó megfelelő helyen való rögzítésével, szükség esetén ólomnehezék ellensúlyozásával kell megteremteni a jó tömegelosztást.


A botok típusai


Azok a horgászok, akik a vízpart közelében élnek, még ma is szívesen horgásznak! 4—5 m-es bambuszbotokkal, amelyeket hosszméretük miatt kissé torzítottan, ferdén alulnézetben a 27. ábra a rajza mutat be. Nagy előny, hogy ezeket nem kell több részből összetoldani: a nádbot egy darabban használható, és markolati része is elég, vastag ahhoz, hogy jól álljon a kézhez, ne legyen szükség külön fogantyúra. Az egybebambusz kétségen kívül a legegyszerűbb botkonstrukció.
A modern horgászbotok javarészének hosszúsága 2—3 m közötti. Ezeket többnyire két részből, a hosszabbakat több részből állítják elő. Az egyes részek hosszúsága általában 1 — 1,5 m. A részeket egymásba tolható hüvelyek kötik össze. A 27. ábra többféle bottípust mutat be; közülük a b jelű rövid, fejen át dobó bot, a c jelű kétrészes, könnyű dobóbot, a d jelű műlegyes pisztrángozóbot. Újabban előszeretettel alkalmazzák az egymásba tolható teleszkópos konstrukciót is. Az egyes részek hosszúsága ebben az esetben annyira csökkenthető (400— 500 mm), hogy a bot útitáskában is könnyen elfér (27. ábra, e).
A korszerű botok kitűnő nyersanyaga lehetővé teszi, hogy alsó, vastagabb végük átmérője nemigen haladja meg a 12—20 mm-t. Ezért nélkülözhetetlen a megvastagított fogantyú.
A fogantyú az olcsóbb kivitelű botokhoz fából készül (28. ábra, a), a jobb minőségű botok többnyire parafaborításúak (b). A parafa nagy előnye, hogy jól tapad a kézhez, biztos fogást ad.
A bot fogantyújának átmérője 24—28 mm között váltakozik. A vastag alsó részű (18—22 mm-es) botokon a parafát lemez formájában ragasztják az üvegcsőre (28. ábra, b, I), a vékonyabbakra tömör parafából készített, átfúrt parafagyűrűket ragasztanak (b, 2). Az utóbbi megoldással lehetővé válik, hogy a fogantyút a fogáshoz legalkalmasabb formájúvá esztergálják. Ez főképpen a műlegyes botokon fontos (28. ábra, c).
A fogantyú hosszúsága részben a bot méreteitől, részben attól függ, hogy az orsót a fogantyú melyik részén helyezzük el."


Bölcseletek (latin-magyar)

Kedvenc receptjeim-Szárnyasok

Végh Antal: Nyugati utakon

Forisek Péter: A Római Birodalom képes története

Reader's Digest - A természet titokzatos világa

Szili Sándor-Szvák Gyula: A középkori orosz történelem forrásai

Márai Sándor: Napló 1976-1983

Péczely Lajos: Közép-Ázsia-'Aki erre jár, nem tér vissza'

Magyarország állatvilága-Móczár Miklós: Karcsúméhek

Horváth József: Szabadkai és palicsi képes levelezőlapok története 1898-1945

dr. Baranyi Béla szerk.: Sáránd - Fejezetek a település múltjából és jelenéből

Kurucz Gyula: Szeretek , tehát voltam

Jackie Silberg: Baba-móka

Leonard Goldberg: Jégbe zárva

Gyimesi György: A Meru lankáin, vadászélmények

Peter Hein: A klinika II.

Budapest anno és most - Budapest then & now

Móra Ferenc:A fele sem tudomány-Utazás a földalatt

P. Szalay Emőke: A debreceni kerámia

Dr. Mágocsy-Dietz Sándor: A növények táplálkozása-Tekintettel a gazdasági növényekre