Balassa Imre-Gál György Sándor: Operák könyve

"Belmonte, ifjú nemes SzeMm pasa tengerparti nyári lakába szeretne bejutni. Eltűnt jegyesét, Constanzát, keresi. Először a pasa kertjének felügyelőjével, a mogorva, nagyhasú Ozminnal találkozik. Ez rosszindulatú gyanakvással, méregeti az európai öltözékű idegent és a ház közelébe se akarja engedni, különösen mikor a „gaz" Pedrillo iránt érdeklődik, aki már sok borsot tört az orra alá.
Később mégis ráakad furfangos szolgájára, Pedrillora, aki boldogan üdvözli gazdáját s nyomban elmondja neki, mi történt velük azóta, hogy Donna Constanzát, annak komor-náját, Blondet és őt magát egy tengeri útjuk alkalmával kalózok ejtették foglyul, majd mint rabszolgákat, mindhármukat eladták Szelim pasának. A török nagyúr, beleszeretett Constanzába, de hiába ostromolja, a leány állhatatosán visszautasítja közeledését, mert csak az ő Belmontejét szereti. Elpanaszolja azután nagy sóhajok között azt is, hogy Blondet a pasa annak a dörmögő, vén töröknek ajándékozta, aki az imént rohant be tajtékozva a palotába. Egyelőre még Blonde is ellenáll „urának és parancsolójának". De hát a legelső feladat most: Belmontet a házba csempészni.
A pasa, aki rövidesen vissza fog térni egy hajókirándulásról, amelyre Constanzát is magával vitte, szenvedélyesen rajong az építőművészetért. Pedrillo tehát a legokosabbnak tartja, ha gazdáját mint híres építőmestert mutatja be neki. Elrejtőzve lesik meg a bevonulást. Midőn azután a pasa gondolataiba merülten egyedül marad, Pedrillo be is mutatja Belmontet, mint nagyhírű, kiváló építőmestert. Szelimnek megtetszik a fiatalember és szolgálatába fogadja, de még így is nehezen jut be a palotába, mert a gyanakvó Ozmin ennek ellenére nem akarja bebocsátani."