Banner János: Középkori emlékek a Nyársapáti templompartról

Ma már nem szorul bizonyításra, hogy a magyarság rasszbeli összetételének meg is meréséhez, faji eredetének megfejtéséhez csak úgy juthatunk el, ha egyfelől a történelmi kútfök sovány adatait s a hiteles honfoglaláskor magyar sírok csontvázanyaggá, másfelől a mai magyarságnak kellő számú egyénre kiterjedő rendszeres vizsgálatok alapján megállapított embertani jellegeit tüzetes és módszeres összehasonlítás tágyává tesszük. Ebből az összehasonlításból derül ki, hogy milyen volt a honfoglaló magyarok rasszbeli összetétele, s milyen a mai magyarságé? Vajon az ezeréves itt lakás öröme és bánata, a történelmi és társadalmi szelekció bonyolult hatóerői megváltoztatták-e és mennyiben változtatták meg a nemzettest antropológiai jellegeit? Sőt ezen az alapon tovább kutatva, idővel azt is megállapíthatjuk - természetesen, s ezt itt különösen hangsúlyozni kell, csak a kellő számú hiteles adat s a rendszeres tudományos vizsgálat nyújtotta teljes tárgyilagosság alapján - hogy ez a változás előnyös vagy káros volt-e a magyarságra s hogy a mai magyarság mely része, vagy mely társadalmi rétege az, amely testben és lélekben legtöbbet őrzött meg a honfoglalók antropológiai jelleiből, előnyös vagy hátrányos, jó vagy rossz, hasznos vagy káros örökségéből? Bármily részletes legyen is azonban az ez irányú vizsgálat, a nyert eredmény, a magyarság rasszbeli mivoltáról festett kép, mégis mindig hiányos marad. mert éppen a legfontosabb. a kíváncsi emberi szellemet legjobban érdeklő kérdésekre nem tud feleletet adni, nevezetesen arra, hogy a nemzettest testi és lel ki rasszbeli összetételében, alkatában beállott változás mikor, hogyan folyt le és miért, mily okok, események hatására állott be. Pedig éppen ezeknek a kérdések a megoldása az. Ami az antropológiai vizsgálatot nemcsak érdekes, hanem valóban oknyomozóvá, gyakorlativá, a szomszéd tudományok s különösen a történelem és a nemzetpolitika számára hasznossá teszi.