Benkő Éva: Nagycsalád a Medvesalján

"1982 augusztusában Medvesalján végzett gyűjtés során, munka közben figyeltünk fel arra, hogy e területen egészen a közelmúltig élő valóság volt a nagycsalád, s hogy ennek emléke még igen gazdagon gyűjthető. A hat medvesalji falu: Almágy, Medveshidegkút, Óbást, Gömörpéterfala, Tajti és Vecseklő közigazgatásilag a történeti Gömör megye délnyugati szegletében és Nógrád megyében földrajzilag a Medves bazalt fennsíkján helyezkedik el. Gömör tájainak földrajzi-gazdasági adottságai eltérőek. A Mátra és Cserhát kiágazása adja a megye déli domborzatát, melynek csomópontja Ajnácskő vidékére esik. Legmagasabb csúcsa a Pogányvár (580m), amelyről a néphit azt tartja, hogy "kincs található ott, s ördögök lakóhelye". Az ajnácskői dombvidék vulkáni jellegű, alapkőzete a bazalt, így mellékei, a medvesalji területek is kevésbé termékenyek. Habár az egész domborzatot termőföldréteg fedi, mégis - Reguly leírása szerint - e vidék földje rossz, sovány agyagos, hegyes eső által rongált, árkos, rétje is kevés és gyenge minőségű. Fényes Elek Almágyról a következőket írja: "Határa hegyes, s a záporoktól sokat szenved; legelője szűk; erdeje nagy". Szabó Zoltán szépirodalmi stílusban jellemzi e területet: "...ez a szegénység csakúgy hozzátartozik a tájhoz, mint a szépség. A föld, mely változatos az utazónak, nehéz a parasztnak. Ugyanannyi vetőmag kell bele, mint az Alföldön, de kétannyi munkával feleannyi termést hoz. Olyan ez a föld, mint a parasztok, akik rajta élnek: cifra és nyomorúságos egyszerre. A ruhája ennek a tájnak szép és pompás, antik ékszerei a várromok, színei a sokféle erdő zöldje, a földszalagok sokárnyalatú barnája. De a mélye szegény és nélkülöző. Ezt a szegény földet úgy rejti a táj, mint sovány testet a sok cifra szoknya."