Budapest, 1956. Mezőgazdasági Kiadó, 299 oldal, 106 képpel és ábrával illusztrálva, kiadói félvászon-kötésben, az első tábla szélén lent pici kopás, egyébként jó állapotban.
9000 Ft
"A rendezőnek személyesen vagy a vadőr útján gondoskodnia kell megfelelő számú hajtóról, azok kellő kioktatásáról és helyes irányításáról. Fejében kell lenni az egésznapi vadászat tervének. Ismernie kell az egyes hajtások kiállásainak helyét, tudnia kell a leállásokról kínálkozó kilövés lehetőségeit r - azok, valamint az egyes résztvevők fegyvereinek (golyós vagy gyöngygolyós) figyelembevételével kell meghatároznia, hogy kit hová állít. A vadászat megkezdése előtt közölnie kell a résztvevőkkel a hajtás irányát, valamint azt, hogy a vaddisznón kívül más vad (pl. róka stb.) lőhető-e vagy sem, — ezeket különben minden egyes hajtás előtt meg kell mondania —, továbbá hívja fel a figyelmet a kötelező óvatossági rendszabályok betartására és az eredményesség szempontjából is kívánatos és helyes magatartásra. A rendező előre megbeszélt jellel elindítja és berekeszti (lefújja) az egyes hajtásokat; egyszóval az egész vadászat menetét neki kell irányítania, miközben a vezetést egy pillanatra sem engedheti ki a kezéből.
A vadászat rendezője saját lőállásának kiválasztásakor soha ne azt nézze hogy hol lőhet többet, hanem mindig a rendezés érdekeit tartsa szem előtt; tehát oda álljon, ahonnan jól áttekintheti a hajtást.
A vadászat terítékének további sorsa szintén a rendező gondja! Biztosítani a kell az elejtett vad megfelelő kezelését, szállítását és gondoskodnia kell arról, hogy a lőtt vad romlatlan állapotban, értékcsökkenés nélkül érjen el a rendeltetési helyére.
A hajtok munkájának minősége talán egy vadászatnál sincs olyan nagy kihatással az eredményre, mint a vaddisznóhajtásnál. Nagyrészt rajtuk múlik a vadászat sikere. A már említett helyes irányításon kívül igen fontos követelmény tökéletes fegyelmezettségük és a kapott irányítás pontos betartása. A hajtok tegyenek mindenben eleget a rendező vagy annak megbízásából irányító vadőr vagy főhajtó utasításának. Míg az apróvadhajtásokhoz a gyermekek is többé-kevésbé jól beválnak, vaddisznóhajtásra lehetőleg csak felnőttet alkalmazzunk.
A megadott jelre a hajtok pontosan induljanak el, és az előre megjelölt távközökben, a vonalat mindig betartva, haladjanak a kijelölt területrészen át a megadott irányban mindaddig, amíg csak a hajtás ugyancsak előre meghatározott végére nem értek. Az egyes hajtások végeztével ne kezdjenek hangos beszélgetésbe, hanem csendben tegyenek eleget a további utasításnak."