Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Debrecen Sz. Kir. város és Hajdúvármegye

Szerk. Csobán Endre

Budapest, 1940. Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala (Merkantil ny.) 332 l. 8 t. 12 l. XV. 264 h. (hasábszámozás)/ Vármegyei Szociográfiák 12./ Kiadói egészvászon-kötésben, az első kötéstáblán a vármegye pecsétjével, a kötéstáblák tartása laza, egyébként jó állapotban.

Kiadó:
Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala
Kiadás éve:
1940
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
1.
Nyomda:
Merkantil
Kötés típus:
egészvászon
Terjedelem:
332
Nyelv:
magyar
Méret:
24x30.5cm
Állapot:
Súly:
1903 g
28000 Ft


"Debrecenben az iparnak minden ága képviselve volt. Első helyet foglalta el a ruházati ipar, az ebben dolgozó mesterek száma kb. fele az összes iparosok számának. Különösen e korszak második felében virágzott az agyagipar és a debreceni agyagpipát Európának csaknem minden országában kedvelték. A helyi fogyasztásnál szélesebb körök szükségleteit elégítette ki a bognár-, kerékgyártó-, lakatos-, paplanos-, könyvkötő-és szappanosipar is. A bognárok tevékenységét elősegítette a szőlőtermelés elterjedése, a kerékgyártók munkájára nagy hatással volt, hogy a szállítás és a fuvarozás kizárólag szekéren folyt és Debrecen igen fontos útvonal mentén feküdt. A debreceni szappanosok készítményeit az egész országban dícsérték. Fehérségre, könnyűségre és keménységre vetekedtek a velencei szappannal. Megemlítjük, hogy ebben a korrban a legszebb, legfehérebb és legízletesebb  kenyeret a debreceni kenyérsütő asszonyok sütötték, akik foglalkozásukat háziiparként űzték. Fontos jövedelmi forrás volt a civiseknek a salétromtermelés. A debreceni salétrom aranyérmet nyert az 1846-i pesti kiállításon. Csak a délamerikai salétrom versenye tette tönkre a debreceni salétromipart a XIX. század közepén. Lassan fejlődött, de később igen megerősödött Debrecenben a tégla-és cserépipar. Évszázados tekintélyét ebben az időszakban is fenntartotta és növelte a városi nyomda. A város belső gazdasági erejét mutatja, hogy az ellenséges nyomás alatt is egyre erősödött az ipar és a kereskedelem. 1743-ban nyílt meg Debrecen hortobágyi malma és mint már említettük, 1843-ban alakult meg a gőzmalomtársaság, amely üzemét, az István gőzmalmot a XIX. század végéig olyan mértékben fejlesztette, hogy ekkor már 600 munkással dolgozott. A városi tanács mindent megtett az ipar és a kereskedelem fejlesztésére."


Németh Erzsébet: Válogatott versek-Költői arcélek sorozat 9.

G. P. Taylor: Tersias

Somogyvári Gyula: Virágzik a mandula

Castiglione László: Hellénisztikus művészet

Dr. Kováts Zsolt: Kutyaiskola

Nelson DeMille: Az oroszlán játszmája

J. D. Robb (Nora Roberts): Halálos képzelet

Horváth István: A rovásírás ábécéje

Tamási Áron: Szűzmáriás királyfi - Erdélyi Szépmíves Céh

Dolores Redondo: A csontok öröksége

Mihail V. Alpatov: A drezdai képtár

Rónay György: A nagy nemzedék

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola évkönyve VIII.

Spiele der XX. Olympiade München 1972

Kincses képeskönyv-Nagyvárad

Czáka Sarolta-Valló László: A metszés ábécéje - 1996.

Richard Craze: Gyakorlati Feng Shui

Szénássy Barna: A magyarországi matematika története a XX. század elejéig

Litkey Farkas: Amerre a szél fúj

Házibarát 2.