Dénes Jenő: Csepreg településföldrajza

A község területén a ponnóniai tenger üledékei borították a fenéktérszínt, amely az általános középeurópai emelkedés során szárazzá lett. A győri medence süllyedése által a ny-ról jövő folyóvizek völgyeket ástak. A pontusi táblákba vésett völgyekben a tengeri üledéket a felszínen nem találjuk meg, mert a folyók hordalékai betemették azokat. A felszínen maradt pontusi táblákon a szél tovább dolgozott. A süllyedés okozta törések ezen pontusi táblákra is kihatással voltak, és ezen vonalak hozzájárultak a felszíni árkok és lépcsők szinti hálózatához. Ha a térképre tekintünk, látjuk hogy kisebb-nagyobb folyóvizek majdnem egymással párhuzamosan folynak le, ezen pontusi táblákból alkotott víz választóval elkülönítve. Ezek hatásai megszüntetésével pedig észak felé fordulnak a győri medence süllyedése felé. Ezen tényben nyilvánvalóan szerkezeti okokat is kell sejteni, amint az is bizonyít, hogy a folyóknak általában jelentős jobboldali mellékfolyója nincsen. Jellemző a tájra, hogy amíg a feszín a Répce irányában lassan lejt, ny. felé hirtelen emelkedik; majd kissé laposabb dombhátak következnek, és követik egymást kisebb-nagyobb szintkülönbséggel, hogy aztán ismét meredekebb lépcsőperemhez jusson. A pannóniai tenger elhagyott fenekén a szélfúvás, defláció munkájának hatása már érvényesül a könnyen mozgatható anyag elszállításában és a széltől védett alsó területre való lerakásában. A növényzet idők folyamán, ha védést és megkötést jelentett is, de ez nem volt olyan erős, hogy a szél hatását sikeresen ellensúlyozta volna, amit a térszín hullámos felszíne élénken bizonyít. A Győri-medencében gyakori kavicstakaró itt hiányzik. A pannóniai homokot a lepusztító erők megtámadták, de csak részben a folyó által. A szélnek is nagy szerepe volt az é-ny. d-k. irányában barázdált térszín bizonyítéka képen. A folyók bevágódása az ily laza anyagba tehát könnyeben megtörténhetett és hogy ez mégis mily nehéz és lassú munka volt, azt mutatják a kiöntések, amelynek még 1-2 évtizede is oly gyakoriak voltak.