Dr. Kalmár Gusztáv: Magyar hazánk és népei

"Nagykanizsa már sokkal jelentősebb hely, mert a Dráván át régóta élénk forgalmat bonyolít le Horvátországgal és a tengermellékkel. Ma határváros, de fontos helyzete miatt fejlődésében nem állt meg. Zalában népesebb helységek Zalaapáti, Kapornok, Zalaszentgrót, Tűrje, Söjtör stb. Somogyban kevesebb az apró falu, de viszont több a népes község. Itt u. i. a felszíni tagosultság már nem olyan erős, mint a zalai részen, ahol már maga ez a körülmény is kedvez a kis határú, de sűrűn egymás mellett álló falvak kialakulásának. Legnépesebbek Marcali, Karád, Kéthely, Lengyeltóti, Szakácsi, Igal, Endréd, Somogyvár. Csupa kétezernél nagyobb lakosságú települések.

Ehhez a vidékhez tartoznak minden tekintetben Tolna megye északnyugati részei is egészen a Kapos kanyargós völgyéig. A tolnamegyei részen azonban a hátak már nem olyan jól kivehetők, mint Zalában és Somogybán, mert részben lealacsonyodva elsimulnak, részben pedig a folyók, patakok darabokra szabdalták őket. Nagyobb kiemelkedéseket csak északon, a megyei határon és délen, a Koppány folyócska jobbpartján találunk. Az egész vidéket vastag lösz borítja. A somogyi területtel együtt ez a Dunántúl legnagyobb megszakításnélküli lösz vidéke. Rendkívül dús termékenységü terület, ahol az alföldiekhez hasonló búza- és kukoricatáblák ringanak. Erdő igen kevés van. Mivel a vidék jórésze nagybirtok, sok a major, de kevés az önálló község (410 km területen mindössze 12). A lakosság túlnyomóan magyar és 1 čsekély kivétellel katolikus vallású. Legnépesebb helysége Dombóvár, már a Kapos völgyében fekszik (8600 I.). Ujabban erős versenytársa Ujdombóvár (6000 I.), a budapest-fiumei és lepsényi, pécsi, bátaszéki vasutak találkozási pontja. Ezért forgalmi középpont, sok vasutas lakossal. Döbrőköznek is több lakosa van 3000-nél. A hajdan mocsaras, lápos Kaposvölgy legnépesebb városa Kaposvár, 32.000 tiszta magyar és túlnyomóan katolikus vallású lakossal. Egy századdal ezelőtt egyszerű földmíves község volt, amelynek a Budapest—Fiume vonal kiépítése adott nagyobb lendületet. Nagyipara ugyan néhány gyáron kívül még ma sincs, de kisipara igen felvirágzott, mert Kaposvár nagy vidéknek gazdasági középpontja. Nagyobb jövője a városnak nincs, de gyáripara, különösen a mezőgazdasági ipar még erősen fejlődhet.

Göcsej és a Muraköz.

Zala megyének azt a részét, amelyet északon a Zala, keleten a Principális csatorna, délen a Mura határol, Göcsejnek nevezzük. <Sötét Zalának> is szokták nevezni, mert a régebbi kormányok, amelyeknek a göcsejiek nem tudtak kedvesek lenni, magára hagyták ezt a derék, tisztességes népet. A nagy vidéknek egyetlen helyiérdekű vasútvonala volt és van még ma is, amely a göcseji embert, ha 10—15 km-t már megtett a legközelebbi vasútállomásig, 4—5 óra alatt felvitte Celldömölkre, ahonnan azután már eljuthatott 1—2 nap alatt Budapestre és vissza.

Göcsej részben más vidék, mint Zala megye keleti része. Itt már nem találjuk meg azokat a szabályosan vonuló hátságokat és völgyeket. Göcsej is dombos vidék, sőt dombosabb, mint Zala bármely más része, de itt a dombok szabálytalan össze-visszaságban helyezkednek el úgy, ahogyan a bővizű folyók, patakok kanyargós folyásukkal felszabdalták a hajdani fennsíkot, ami itt terjengett. Igen unalmassá teszi a vidéket az, hogy a hegyek, dombok átlag egyforma magasak. Látszik, hogy egy egyenletes fennsíkból származtak ezek a folyóvizek eróziója következtében."