Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Dr. Papp Károly: A magyar birodalom vasérc-és kőszénkészlete

Budapest, 1916. Franklin Társulat, 964 oldal, 1 térképpel(kihajtható), szövegközti fotókkal és ábrákkal gazdagon illusztrálva. Kiadói papírborítóban, körülvágatlan példány, jó állapotban.

Ritka geológiai munka!

Kiadó:
Franklin Társulat
Kiadás éve:
1916
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Franklin
Kötés típus:
papír
Terjedelem:
964
Nyelv:
magyar
Méret:
18.5x27cm
Állapot:
Súly:
2252 g
22000 Ft


Nem hiszem azonban, hogy már a jura korban, vagy általában a, mezozooi időben indult volna, meg ez a képződési folyamat. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy a Kárpátok hegyrendezerének felgyűrődésével és a vele járó hatalmas törésvonalakon a trachitos kőzetek felnyomulásával a harmadkornak második felében kapta meg hegyvonulatunk és az egész Gömör- Abaúj tornamegyei mészkőplató is mai alakját és bel szerkezetét. A szakadások és vetődések mentén a mélységből feltörő melegforrások, amelyeknek nyomait még most is látjuk, megkezdették volt cserebontó hatásukat oly módon, hogy a meszet lassanként feloldva kihozták a felületre és helyette   vas­ karbonátot hagytak vissza a mészkőpadoknak helyein. Föl kell vennünk, hogy a fölszálló források kettedszénsavas vasban dúsak lehettek, ami valószínű is. A mészkövek tehát ily módon először is vaspáttá átalakultak, ami vasércfekhelyeink mélyebb szintjeiben valóban meg is van és csak később, a fokozatos denudáció folyamán változott át az lassú oxidáció és vízfölvétel következtében a felülettől kezdve a mélység felé vörös és barna, vasérccé. »A Szepesi Érchegység teléréinek fő ásványa a sziderit; a telérásványok közül a kvarc, kalcit és a barit uralkodnak. A járulékos ásványok a szulfidos ércek, milyenek a tetraéderit, ehalkopirit, ritkábban a galenit, szfalerit és az arzenopirit. A pirit úgy a telérekben, mint a mellék­ kőzetben csak alárendelt szerepű. A sziderit (vaspát) vastartalma átlag 36-88 -%. A vaspát a telérek vaskalapjain barnavaskővé és vasokkerré változott. A vaskalapban számos másodlagos képződésű ásvány fordul elő, amelyek között nevezetes a higany és pedig úgy a terméshigany, mint a cinóber alakjában; a felső szintekben igen sok a fakóérc. A karbonáttartalmú ércek a mélység felé növekednek, míg a szulfidos ércek lefelé fokozatosan csökkennek, így tehát a mélységben fakóércek mind gyérebbé válnak.


Magyar Katolikus Írók Könyvei-Harsányi Lajos: Zúgó Márton

Csiffáry Tamás: Isztria-Az Adria gyöngyszeme

Mitch Earleywine: Marihuána - A tudomány álláspontja

Dr. Cserey Adolf: Növényszótár

Dercsényi Dezső-Zádor Anna: Kis magyar művészettörténet

Tiere sorgen vor-Német képes album állatokról

Szőnyi Ottó: Régi magyar templomok

Dr. Gábor László: Épületszerkezettan I-III.

Gárdonyi Géza: Az én falum - Egy tanító feljegyzései

Nick Vujicic: Megállíthatatlan-A cselekvő hit fantasztikus ereje

Sterbetz István: Élő múzeumok

Eörsi Anna: Az internacionális gótika festészete

Kun Miklós: Buharin

Werner Kahle: SH atlasz - Anatómia III.

Garas Klára: A velencei settecento festészete

P. Howard: Légiós regények

Bot György: A Debreceni Orvostudományi Egyetem története

Konrád György: A Közép tágulása - Gondolkodás Európáról

Szabó István: Gépelemek

L. Ron Hubbard: Dianetika