Durst Ferenc: A magyarországi térképek hegyábrázoló módszere a III. katonai felvételig

"A XVI. század elején napvilágot látott az első nyomtatott, nagyobbméretű térkép is Magyarországról. Ez a térkép lázár diáknak, Bakócz Tamás esztergomi érsek titkárának térképe 1528-ból. A térképet Tanstetter György dolgozta át, majd Ingolstadt-ban nyomtatták ki. 1553-ban Valvasorius Guadagni Antal újból kiadta, de ez a kiadás lényegesen rosszabb mint az 1528-i. Lazarus műve semmivel sem áll alacsonyabb színvonalon, mint kora más, külföldi eredetű térképei. Legfeltűnőbb sajátsága, hogy északkeleti irányban ferdén van beállítva. Ezt a helytelen beállítást a térkép későbbi másolói és átdolgozó! nem vették észre s igy a torzulás csaknem két évszázadon keresztül fellelhető kartográfiánk minden termékében.
Hegyrajza természetesen a szokásos ,,vakondtúrás“-szerü ábrázolás. A kúpok különbözőképen vannak elhelyezve, vagy sorjában, vagy csoportban állanak. A halmok nyugati oldala gyengén árnyékolva van apró vonalkákkal, vagyis keleti irányú megvilágítás feltételezésével készültek. A hegyábrázolás megközelítőleg azokon a helyeken található, ahol a hegyek valóságban is vannak.
Térképészetünk következő nevezetes terméke Honterusnak Erdélyről készült és Bázelben 1532 ben megjelent térképe. Cime:
Corographia Transylvaniae Sybenbürgen Ornatiss. Senatui Cibiniensi dicatum, Basileae anno 1532.
A térképnek különösen a szászföldről készült része a legpontosabb. Egyébként méretei északról délfelé haladva fokozatosan nagyobbodnak. Délnyugaton és délkeleten már igen erős a torzulás.
Hegyábrázolásában a lázár diák térképéhez viszonyítva fejlődést látunk. Külőnbözőképen jelöli a hegyvonulatokat, az egyes hegycsúcsokat és Erdély középső, dombos részét. A vonulatokat — mint pl. a Székelyföldön ábrázolt „Carpatus mons“-t kopár sziklaként jelöli."