Eötvös Károly: A Nazarénusok

"Keresztelő Jánost börtönbe zárták. Mikor ezt Jézus meghallotta: Názáretbe ment. De ott se maradt sokáig, hanem elindult észak kelet felé, a galileai tengerhez, Kapernaumba. ütja közben oktató, fölvilágosító, hitterjesztő lelkes beszédeket tartott uton-utfélen, de a zsinagógákban is.
A galileai tenger nem tenger, hanem tó. Egyik nevén igy is nevezik: Genezáret tava. A szent írásokban tibériási tengernek is nevezik, mivelhogy délnyugati partján fekszik Tiberiás városa.
Körülbelül akkora a tó, mint a Balatonnak az a része, mely Tihany és Kenese közt s Siófok és Füred közt fekszik. Nem sokkal nagyobb tehát, mint a Balatonnak egy harmada. Keresztülfolyik rajta a Jordán vize. A Balatonnál mélyebb s egykor több hala is volt.
Nyugati partja Bethsaidától Tiberiásig: ez az igazi szent föld. Itt élt, itt tanított legtöbbet Jézus. Itt éltek szülői, testvérei, rokonai. Itt szerették őt legjobban. Itt szerették igazán. Első apostolai itt csatlakoztak hozzá. Emberi elmének nincs oly ragyogó és fenséges költészete, mint Jézus élete itt Názáret körül s a Genezárettava körül.
Ide jött akkor is, a mikor Keresztelő János elfogatása miatt szive elszomorodott. S lement a tópartra; mint akkor mondták, a tenger partjára. A tóparton halászokkal találkozott. Ott találta Zebedeust is.
Zebedeus egyszerű jámbor halászember volt. Csónakja a part mellett a vizen bimbálódzott. Nem maga volt a csónakon, hanem ott volt vele két fia is, az idősebb: Jakab s a fiatalabb : János. "